Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)

A csatornázás fejlődése a II. világháború után

A CSATORNÁZÁS TORTEN ETE

Az egykori szennyvíztelep hosszmetszete

Miskolci csatornafedlapok

az ország legjelentősebb városai közé. A Kassával való évszázados rivalizálásnak a trianoni békediktátum vetett véget. Miskolc gazdasági jelentőségét a diósgyőri acélipar és gépgyártás felemelkedése tovább növelte.

A város ivóvízellátását 1884-ben alapozták meg, míg a víziközművek építésére vonatkozó engedélyeket 1906-ban kapták meg. Első vízbázisként a várostól néhány kilométerre lévő görömbölytapolcai (ma miskolctapolcai) források szolgáltak.

A belváros ivóvíz-, szennyvíz- és csapadékcsatorna-hálózatának terveit Pa- zár István gépészmérnök készítette, majd később ő lett a vízmű első igazgatója is. A kivitelezési munkálatokat 1909-ben kezdték meg. A vízhálózattal párhuzamosan 1913-ra megépült összesen 34,4 km hosszú szenny- és csapadékvízcsatornahálózat, valamint a Szinva-patak és a Sajó torkolatánál az ország talán legkorábbi -2000 m3/d kapacitású biológiai tisztítótelepe.

A városi vízmű alapítását Miskolc Rendezett Jogú Tanácsa az alaprendszer megépítésének befejeztével - 1913-ban - határozatban mondta ki.

A város legnagyobb részén elválasztott rendszerű csatornák találhatók. 1940- ben - Lesenyei József leírása szerint - 534 hektárnyi területet csatornáztak, és a szennyvízhálózat hossza elérte a 38,8 km-t. A csapadékvíz elvezetése emellett 458 hektáron valósult meg, s a vezetékek hossza 20,8 km lett. A várost három vízfolyás metszette vagy érintette (Szinva, Pece, Sajó), ezért a csapadékelvezetés egyszerű volt.

1945-re a szennyvízcsatornák hossza 44 km-re, a csapadékcsatornáké pedig 27 km-re bővült.

1945-50 között után a város közigazgatási területéhez a peremtelepüléseket, Diósgyőrt, Perecest, Hejőcsabát, Szirmát, Görömbölyt, Hámort, Lillafüredet és Ómassát is hozzá kapcsolták. A drasztikus városbővítéssel 1962-re az ivóvízhálózat hossza 216 km-re, a szennyvízcsatornáké 106 km-re, míg a csapadékvíz-elvezetőké 36 km-re növekedett.

1957. január 1-jén a vízmű- és fürdővállalatok összevonásával létrejött a Miskolci Vízművek, Fürdő és Csatornázási Vállalat.

A háború során (a Tiszai pályaudvarnak szánt amerikai bombák a szennyvíztelepre hulltak) megsemmisült szennyvíztisztító telep helyett 1972-ben elkezdték építeni az új, korszerű „központi” szennyvíztisztító mű I. ütemét képe-