Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás fejlődése a II. világháború után
4. A CSATORNÁZÁS FEJLŐDÉSE A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN Csatornaépítés az 1960-as években Nyíregyházán A Győri Üzemmérnökség üzemeltetési területén 22 település rendelkezik csatornahálózattal (7 település nem a tartozik az agglomerációhoz). Ezek közül Ikrény és Rábapatona községekben „kényszeráramoltatású” rendszer található, a többi helyen a hálózatok gravitációsan működnek. A Győri Üzemmérnökség összesen 530 km csatorna-gerincvezetéket és 225 km csatornabekötő vezetéket üzemeltet. Győr-Marcalváros I-II. városrészben több helyen jelentkezik bűzprobléma, melynek leküzdésére komoly erőfeszítéseket tesznek. Az elmúlt időben feltétlen elismerésre méltó Egyed Júlia vegyészmérnöknek - a csatornázási ágazat főmérnökének - kimagasló tevékenysége, aki szakmai hozzáértésével nem csupán Győr térségében, de országosan is elismerést szerzett. Nyíregyházi csatornafedlap 42 Lesenyei, 1940. NYÍREGYHÁZA varos es térsége csatornázása Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye központja, a Nyírség középső részén helyezkedik el. Az ország legkeletibb fekvésű megyeszékhelye, lélekszá- ma alapján az ország hetedik legnagyobb városa. A megyei jogú városhoz jelentős kiterjedésű közigazgatási terület tartozik, ezért településszerkezeti szempontból több egységre tagolható. A város közvetlen belterületéhez kapcsolódik Oros, Nyírszöllős, Sóstóhegy, Sóstófürdő és Felsősima. Mindezek mellett a köz- igazgatási határon belül találhatók olyan egyéb területek, melyek a tanyavilágnak megfelelően további területi egységekre osztódnak. Az egyes „tanyaközpontok” különböző módon fejlődtek kisebb-nagyobb lakóközösségekké, melyek közül a jelentősebbek önálló elnevezést kaptak. A külterületen a nagyobb lakóegyüttesek között teljesen szétszórtan további lakóegységek és jelentős mező- gazdasági területek találhatók. A város csatornázásának története nem nagy múltra tekint vissza. Egy korábbi leírás42 mindössze 16 km csapadékcsatorna meglétéről számol be. 1940- ben 400 fürdőszobát tartottak nyilván, amelyek „vízöblítéses klozettel” voltak felszerelve. A szennyvíz „háziderítőn” át jutott a csapadékcsatornába. A város ekkor már jóváhagyott tervekkel rendelkezett, mely elválasztott rendszerű há-
