Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás fejlődése a II. világháború után
A CSATORNÁZÁS TÖRTÉNETE A Zsigmond téri átemelőtelep építése BALRA Mamutszivattyú elrendezése JOBBRA pneumatikus átemelő vázlata átlag 10-12%-át teszi ki, az árkülönbség a teljes költségre nézve mindössze 2- 3%, mely különbséget a gyártók által ígért 100-120 éves élettartam hosszú távon a szolgáltatási díjban többszörösen behozza. SZENNYVÍZÁTEMELŐK A csatornaépítés jellegénél fogva ezrelékben (%o, szaknyelvben: permillben) kifejezett lejtés mellett egy bizonyos mélység elérése után a költségek ugrásszerű növekedése miatt meg kell szakítani a szennyvíz „úsztatását”, és azt egy magasabb szintről induló vezetékbe kell átemelni. Ez a folyamat egy közbenső átemelőberendezés segítségével történik. A gravitációt kihasználó vezetékszakaszok hosszát a fektetési mélység növekedésével, valamint gyakran a talajvíz megjelenésével is együtt járó magasabb költségek általában 5-6 méterben korlátozták. A nagyvárosok egyesített rendszerű csatornáihoz szükséges nagy kapacitású szivattyútelepek a víz befogadóba történő beemelését bár ellátták (lásd pl. a főváros Zsigmond téri, angyalföldi régi átemelőtelepeit), az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna-hálózatok kiterjedés szempontjából, megfelelő szennyvízszivattyúk hiányában sokáig nem tudtak igazán fejlődni. A legrégebbi megoldások között találhatók voltak olyan közbenső átemelők, ahol a kényszerből beépített tiszta vizes szivattyúk előtt kétszintes ülepítőt és/vagy rácsot építettek be (pl. Siófokon a régi I. sz. átemelő). Az átemelőkkel szembeni legfontosabb követelmény az üzembiztonság. Ebbe természetesen beletartozik a szennyeződésekkel szembeni minél nagyobb érzéketlenség, a könnyű és gyors tisztítási lehetőség, az egyszerű, gyors üzern- behelyezhetőség, az automatizálhatóság. Nem kevésbé fontos követelmény a kis üzemköltség, a helyszükséglet, a karbantartás stb. A kezdeti időben a mamutszivattyúk és a pneumatikus rendszerek domináltak. Pneumatikus átemelő berendezés.
