Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)

A csatornázás fejlődése a II. világháború után

4. A CSATORNÁZÁS FEJLŐDÉSE A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN rendszerű szennyvízelvezető hálózatokat, természetesen a hozzá kapcsolódó szennyvíztisztító telepekkel együtt. A vízellátási és csatornázási feladatok továb­bi növekedésének hatására Székesfehérváron és Szombathelyen új kirendeltsé­gek létrehozását tette szükségessé. Különösen komoly potenciális erővé vált a dunántúli feladatok ellátásához a Pálfy Károly, majd később Balázs József által irányított „fehérvári” részleg, mely egyben meghatározó és igen sikeres szere­pet töltött be a térség közművesítés fejlesztéseinek feladatainál. SZELLEMI EXPORT A FEJLŐDŐ ORSZÁGOKBA Nagyon sikeresnek bizonyult a Víziterv afrikai szellemi exportja. A magyar fel­sőoktatás elismertségét jelzi, hogy a „vizes-szürkeállományt” a világon minde­nütt elismeréssel fogadták, a hazai mérnökök szerte a világban keresettek voltak. Az ország a nyolcvanas években szenvedett a kemény valuta hiányától. A sok-sok üres lyuk betöltéséhez a keresett magyar szellemi kapacitást is kereske­delmi áruvá tették. A magyar műszaki szürkeállomány külföldi értékesítését hosszú időn keresztül a TESCO21 néven ismertté vált külkereskedelmi cég bo­nyolította le főleg a fejlődő országokba. A szellemi exportvállalkozás dollárért helyezte ki a műszaki és egyéb szakembereket, köztük nagyon sok „vizes” szak­értőt. Az alkalmazó országok egyrészt valutában bért fizettek a TESCO-nak, mely befolyt az állam kasszájába, míg odakint szintén a megbízótól, megélheté­sükhöz közvetlenül is juttatásban részesültek. A kinti juttatás még így, lefölöz­ve is többszöröse volt a hazai jövedelmeknek, s a család kinti megélhetése mel­Magyar segítséggel épült, de mára szakemberek hiányában tönkrement szennyvíztelep Nyugat-Mongóliában 21 Ennek a TESCO-nak semmi köze az élelmiszer­kiskereskedelmi lánchoz, a névegyezés a véletlen műve.

Next

/
Thumbnails
Contents