Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)

A csatornázás fejlődése a II. világháború után

4. A CSATORNÁZÁS FEJLŐDÉSE A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN

A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁS ALAKULÁSA A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN

A vízellátás és csatornázás fejlesztése, a szolgáltatás a háború után még évekig a települések önkormányzatainak feladata volt. Bár az 1948. év végi koncepció által körvonalazott irányítási rendszer nem ment át a gyakorlatba, a központi irányítási elv mindenképp előrevetette árnyékát. Ennek első megnyilvánulása volt, hogy 1952 májusában szentesi székhellyel megalakult a Szentesi Ivóvíz-, Fürdő- és Csatornamű Vállalat. E vállalat rövid idő múltán tevékenységét - Szeged város kivételével - teljes Csongrád megyére kiterjesztette, és nevét Csongrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatra változtatta. A vállalat első igazgatója Lengyel Károly volt, aki 23 évig vezette a vállalatot.

■ vízgazdálkodási egyesülés

VÁLLALATTÍPUSOK AZ '50-ES ÉVEKBEN

Még mielőtt továbblépnénk, érdemes áttekinteni, milyen szolgáltatóvállalattípusok, ill. csatornaüzemeltető formák léteztek az 1950-es évek végén:19

1. Tiszta profilú vállalatok:- víz- és csatornamű-vállalatok,- vízmű- és kútépítő tanácsi vállalatok.

2. Vegyes profilú vállalatok:- város- és községgazdálkodási vállalatok csatornarészlegei.

Üzemi, intézményi kezelésben álló csatornarendszerek (iparvállalatok, vasúti üzemek stb.).

Városi (községi) tanácsok költségvetési gazdálkodása keretében fenntartott csatornahálózatok.

1961-ben azután az Országos Vízügyi Hivatal határozott kezdeményezésére valamennyi megyében létrejöttek a megyei (tanácsi) Víz- és Csatornamű Vállalatok, melyek egységes ágazati irányítását az OVF látta el. Bács-Kiskun és Zala megyében Észak és Dél megkülönböztetéssel 2-2 vállalat alakult, így országosan összesen 21 megyei vállalat jött létre. Öt nagyváros, Szeged, Debrecen, Pécs, Miskolc, Sopron nem csatlakozott a megyei rendeződéshez, s a két budapesti nagyvállalat (a Fővárosi Vízmüvek és a Fővárosi Csatornázási Művek) megmaradt városi üzemeltetőnek. Ez az összesen 28 vízműcég a szolgáltatási területet tekintve már lefedte az egész országot. 1968-ban a megyei víz- és csatornamű-vállalatok megalakították a Forrás Tanácsi Víz- és Csatornamű Vállalatok Egyesületét, melynek első igazgatójául Lengyel Károlyt választották. Az 1990-ig működő egyesülés célja a nyugati gépek, szivattyúk stb. beszerzésének támogatása, a műszaki fejlesztések koordinálása volt. Elsődlegesen persze a beszerzésekhez szükséges valuta előteremtésében igyekezett segíteni.

A ’60-as évek közepén országszerte megindultak a nagy ütemű fejlesztések, ám nem mindenütt állt rendelkezésre elegendő vagy megfelelő vízbázis. 196519 Szitkey, 1959.