Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)

A csatornázás az ókortól az újkorig

A CSATORNÁZÁS TÖRTÉNETE ELö-Ázsia és Egyiptom a Kr. e. Ill—II. évezred közepén Hattusa ELÖ-ÁZSIA ÉS EGYIPTOM (Kr. e. Ill—II.évezred közepe 1 Zaitz 1942. Zaitz kiváló összefoglalást adott munká­jában a szennyvízcsatorná­zás kultúrtörténetéről, saj­nos azonban forrásait nem adta meg. 2 II. Nabu-kudurri-uszur, az Újbabiloni Birodalom második, egyben legismer­tebb királya. Uralkodott: Kr. e. 605-562. Az Ószövet­ség Nabukodonozor néven tárgyalja. Mezopotámiában (a mai Irak területén) található romvárosok, mint például Babilon, Ninive, Ur, Erech vagy az egykori perzsiai (ma iráni) Szuza - igen sű­rűn lakottak voltak, ahol a jó ivóvíz mellett gondoskodni kellett a kellemetlen bűzt árasztó szennyvizek elvezetéséről is. Zaitz L.1 leírásában beszámol arról, hogy az asszírok és a babilóniaiak hatalmas föld alatti csatornákat építettek, amelyek nem csupán a szennyvizek, hanem a csa­padékok elszállítását is megoldották. Még a legkisebb asszír házaknak is építettek az utcai vezetékre csatlakozó kisméretű folyókákat. Tikulti-Ninib király pa­lotájának feltárásakor a Kr. e. 1250-ből származó, égetett agyagból készült, gondo­san aszfaltozott, szép kivitelű csatornát találtak. A chorsabadi Sargon-palota alatt (Kr. e. VIII. században már magasabb fejlettségi fokon álló csatornarendszerre bukkantak. E csúcsívesen kialakított csatorna oldalfalai és a boltozat négyszög­letes égetett téglából készült, a középen fennmaradó teret hosszanti irányban elhelyezett téglák töltötték ki. Az oldalcsatornákba függőleges aknák torkolltak, melyek a víz levezetését szolgálták. A régi palota romjai alatt egész csatornahá­lózatot találtak, mely minden egyes szobából kör keresztmetszetű csövön vezette le a szennyvizet. A csövek a padozatban, a szobák sarkában elhelyezett átlyuggatott kőlemezek alatt végződtek. Bagdad városa Nabukodonozor1 pecsétjével ellátott téglákból készített nagy­méretű csatornahálózattal rendelkezett.

Next

/
Thumbnails
Contents