Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)

A csatornázás fejlődése a II. világháború után

A CSATORNÁZÁS TÖRTÉN ETE

9 Illés, 1958.- a térségi vízkiegyenlítést célzó műszaki megoldások hazai bevezetése.

A vízellátás-csatornázás szakterülete szervezésének és irányításának kimagasló egyénisége - a már említett - Illés György volt, aki széles látókörével, kapcsolatteremtő képességével, korát megelőző szemléletével alapozta meg számos egyéb mellett a térségkiegyenlítő (regionális) vízellátást, a Balaton térségi szennyvízelvezető rendszereket, az üzemeltetés hazai szervezeti rendszerét. Méltó helyettese és segítőtársa volt Szakváry Jenő (1919-1976), aki a feladatok előkészítésében, a lebonyolításának irányításában vállalt meghatározó szerepet.

A tanácsok ivóvízellátási és csatornázási tevékenysége 1957-től az OVF vízellátási és csatornázási önálló osztály főhatósági irányítása mellett zajlott. Az osztály a következő feladatokat látta el:- a 1060/1953. /IX.30./ sz. MT határozat alapján a vízellátással és csatornázással kapcsolatosan a vízkészlet-gazdálkodási tevékenységet, továbbá a vízbeszerzéssel és vízelvezetéssel összefüggő általános műszaki megoldások meghatározását.- A 1003/1955. /I. 9./ sz. MT határozat alapján a különböző minisztériumok felügyelete alá tartozó létesítmények vízellátásának és szennyvízelvezetésének összehangolását.- Külön kormányhatározatok, ill. tárcaközi megállapodások alapján a komplex vízellátási és szennyvíz-elvezetési művek beruházásának lebonyolítását.- A 1011/1957. /I. 11./ sz. korm. határozat alapján a tanácsi vízgazdálkodási tevékenység főfelügyeletét, beleértve a tanácsi víz-, csatorna- és kútépítő vállalatok, ill. vállalati részlegek műszaki és gazdasági szakirányítását is.9