Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 88 esetekben, amikor a mérőtü rudja hosszú és a tűhegy mélyen fekvő, esetleg nem kellőképpen megvilágítható vizszinthez nyúlik le.

A tűhegynek a vizszintre való állításakor arra törekszünk, hogy a hegy ép- penhogy csak érintse a viz színét és le- . hetőleg ne merüljön bele mélyen. A pontos vizszinreállás eléggé nagy gyakorlatot kiván. Líegkönnyithet jük a műveletet, ha a tűhegy mellé egy másikat is elhelyezünk és úgy állítjuk be a két tűhegy magasságkülönbségét /a 18.ábrán torzítva rajzoltuk és h-val jelöltük/, hogy annak értéke kisebb legyen, mint a megengedhető hiba. A második mérőtüt is bekapcsoljuk az elektromos jelzőrendszerbe, és á- ramkörét az elektroncső másik jelzőszektorához csatlakoztatjuk. A tü vizszintre állítása akkor helyes, amikor a mélyebbre nyúló tűhöz kapcsolt jelzőszektor megvilágosodik,de a magasabban állóé sötét marad. Ezt az esetet vázlatosan - hogy jobban érthető legyen, kissé torzítva - a 18.ábrán tüntettük fel.

A 19.ábrán a Műszaki Egyetem Il.sz.Vizépitéstani Tanszékén szerkesztett egyszerű szerkezetű mérőtü vázlatát láthatjuk. A tűhegy /l/ ebben az esetben is egy beosztással ellátott fémrudhoz /2/ van rögzítve, azonban a rudat nem görgők támasztják és továbbítják, hanem a 3-as jelű hüvelyhez rögzített tárcsával /4/ forgatható végtelen csavar, amely a fémrúd hátoldalához rögzített fogasléc fogaiba kapaszkodik. A hüvely felső részén van a nóniusz /5/, valamint a rögzitőcsavar /6/. A szerkezetet a hüvelyhez rögzített lemez /7/ segítségével lehet az alátámasztó szerkezethez kapcsolni.A mérőtüvel való vizszintmérés egyik - általában nehezen csökkenthető - hibája az, hogy a vizfelület,amiko^ a tűhegy hozzáér, a tü közelében nem marad vízszintes,hanem fordított tölcsérhez hasonló felületet alkotva körülveszi a tűhegyet /2o.ábra a.része/. Ha a tüt megemeljük, a viz