Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)
III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei
68 mányos Kutató Intézet Kísérleti osztályának üvegesatornája 14 m hosszú, 1 m széles és 1 m mély. A víznek a kísérleti csatornába való bevezetésére különböző megoldásokat alkalmaznak. A vízbevezetés módjának megtervezésénél legfontosabb szempont az, hogy a csatornába lehetőleg csillapodott, csupán kis mértékben örvénylő viz kerüljön. Leggyakrabban kétféle vizbevezetési móddal találkozunk: vagy függőlegesen felülről, vagy pedig alulról vezetjük be a vizet /mint pl. ahogyan a 8.ábrán rajzoltuk/. A vizmozgás szempontjából az utóbbi megoldás kedvezőbb,azonban - ha a csatornát billenthetőre építjük -teleszkóposán egymásba illeszkedő csőrendszert kell alkalmazni. A ■legtöbb vizbevezetési megoldásnál a csatorna felső végébe különböző csillapító elemeket kell beépíteni. A kismintákat'rendszerint a csatorna középső szakaszába épitjük be. A leggyakrabban alkalmazott beépítési módok:csavarokkal rögzités a fenéklemezhez, beillesztés az üveg oldalfalak csatlakozásánál elhelyezett függőleges vezetősínekbe, leszorítás a fenéklemezhez felülről ékekkel. • A csatorna vizszintjét a vízfolyás szerinti alsó végénél elhelyezett tüsgáttal, zsilippel, pillangós, vagy kulisszáé tiltóval, vagy pedig a megoldandó feladatnak megfelelően más különleges szerkezettel szabályoz- zuk.A táblás zsilipet rendszerint csavarorsóval és anyával mozgatjuk felle.Hátránya, hogy a csatorna vizében úszó konfetti - ha a viz csak a tábla alatt folyik el - összegyűlik mögötte. Előnye, hogy a csavaremelővel a tábla állása és ezzel a vizszint kis lépcsőkben pontosan szabályozható. A zsiliptáblánál előnyösebb a pillangós tiltók alkalmazása. A pontos vízszintszabályozás csavarmenetes mozgató szerkezet alkalmazásával itt is megvalósítható, a konfettit vagy más uszadékot nem tartja vissza. A vízszintes tengelyű pillangós tiltó elrendezésének vázlatát a lo.ábra a./je- lü részén, a függőleges tengelyűét pedig az ábra b./ jelű részén láthatjuk. Az üvegcsatoroák különösképpen alkalmasak az un. síkmozgásokkal kapcsolatos kérdések tanulmányozására. /Síkmozgásoknak azokat a mozgásokat nevezzük, amelyeknél található egy olyan sik, amellyel párhuzamosán felvett végtelen nagy számú síkban a mozgást jellemző mennyiségek azonosak. Ilyen jelenség például a viz átbukása Bazin bukón, a viz kifolyása megemelt zsiliptábla alatt stb./ A legtöbb hidromechanikai laboratóriumban megtaláljuk a szivárgási
