Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

BEVEZETÉS

- 5 követtünk el hibát. így, minthogy az idealizálás előnye sok esetben lényegesen nagyobb, mint a hátránya, az ismeretek szerzésének ezt a módszerét igen gyakran alkalmazzuk.

1 jelenségeknek a természetben történő idealizálására a gazdaságosság követelményeit figyelembe véve rendszerint nincs módunk, sőt a nem idealizált jelenségeket sem tanulmányozhatjuk éppen akkor,amikor az egyéb körülmények lehetővé tennék, vagy pedig amikor arra éppen szükségünk lenne. Ilyenek például azok a jelenségek, amelyek a természetben bizonytalan időpontokban következnek be, mint például az árvizek, kisvizek stb. Ezért a jelenségeket mesterségesen valósítjuk meg. A megvalósításra rendszerint a vízépítési laboratóriumokban kerül sor.

A laboratóriumi vizsgálatoknak kétféle csoportja fejlődött ki. Az e- gyikbe tartoznak azok a vizsgálatok, amelyeket azért végzünk, hogy a hid- romechanikai kutatások végső céljához, a vizmozgást jellemző összes törvények megismeréséhez közelebb jussunk. Azonban sok olyan bonyolult viz- mozgással kapcsolatos feladatot is meg kell oldanunk, amelynek jellemző mennyiségei közötti kapcsolatot nem ismerjük. Az ilyen vizmozgást jellemző kapcsolatok meghatározása rendszerint hosszú időbe telik. A gyakorlatban számos olyan feladat is felvetődik,amelynek megoldására csak viszonylag rövid idő áll rendelkezésünkre. Ilyen esetben rendszerint nem törekszünk általános érvényű összefüggések megállapítására, hanem csupán egy- egy adott esetre vonatkozóan keressük a feladat megoldását. Ezeknél a vizsgálatoknál a laboratóriumban a tanulmányozandó jelenségnek csupán a gyakorlat, az adott feladat megoldása szempontjából legfontosabb különleges eseteit valósítjuk meg, és a laboratóriumi mérések, megfigyelések e- redménye'i alapján következtetünk a természetben meghatározott körülmények esetén lejátszódó folyamatokra. A vizsgálatokat általában a jelenségek kicsinyített másán, kismintáján végezzük. Az ilyen jellegű vizsgálatok tartoznak a laboratóriumi vizsgálatok második csoportjába. A laboratóriumi mérési.megfigyelési eredmények főkiviteli megfelelőinek meghatározása, illetőleg a főkiviteli jelenségek kicsinyített mását jellemző mennyiségek megállapitása, valamint a mérési, megfigyelési eredmények általánosítása a hidromechanika külön ágazatává fejlődött. A második csoportbeli vizsgá- lafok között a hidromechanika legkülönbözőbb feladatai szerepelhetnek.Folyószabályozási létesítmények, vizerőtelepek, öntöző-telepek, szivattyútelepek, az ivóvízellátás, a szennyvízelvezetés céljait szolgáló mütárI