Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 52 tokat úgy kell kiosztani, hogy minden függélyhen lehetőleg a fenékhez közel is legyen egy-egy mérési pont /azonban olyan távol a fenéktől, hogy a görgetett hordalék a műszer működését ne mődositsá/.

Mint már emlitettük, a mérések tervének kidolgozásánál a pontossági követelményeket mindig szem előtt kell tartanunk. Különösképpen érvényes ez a szabály a vizszinesés mérésére. Ez tudniillik a méréseknek az a része, amelynél, ha nem Járunk el nagyon körültekintően, számottevő hibát követhetünk el.

A vizszinesés mérésének módja a hidrometriából ismeretes. Minthogy viszonylag kis szintkülönbségek méréséről van sző,az elkövetett hiba százalékos értéke aránylag nagy lehet. A hibák elkerülése céljából különösképpen gondosan kell végeznünk a vizszintek rögzítését,gondosan kell megválasztanunk a rögzités helyeit,arra törekedve, hogy a rögzítés lehetőleg hosszú folyószakaszra terjedjen ki. A rögzítési helyek megválasztásánál figyelembe kell venni azt a körülményt, hog/ a vizszinesés á folyó hossza mentén rövid szakaszokon is nagymértékben változhat. Ilyen nagymértékű változásokat tapasztalunk például bizonyos esetekben folyószabályozási létesítmények /sarkantyúk, párhuzammüvek stb./ környezetében, mellékágak betorkollásánál, gázlók környékén stb. Ilyenkor a legcélravezetőbb, bár fáradságos eljárás az, hogy a kritikus helyek környezetében több ponton rögzítjük a vizszint.

A vizszihrögzitést mind a jobbparton, mind pedig a balparton el kell végezni. Dgyanis általánosságban nem egyezik meg a jobbparti vizszinesés a balpartival.Vannak esetek, amikor ez az eltérés viszonylag kicsiny,sokszor azonban számottevő lehet, főképpen a helyi /a rövid folyószakaszra vonatkoztatott/ eséseket illetően. Ilyen eltérés a jobbparti és a balparti vizszin esésében nemcsak a. folyószabályozási létesítmények, mellékágbet orkollások, gázlók eredményeképpen keletkezhet, hanem ilyen jelenséget tapasztalhatunk kanyarulati szakaszokon is. Ezeken a szakaszokon a vizszint a homorú part mentén magasabb, , mint a domború partnál /3.ábra/, és ha csak az egyik parti rögzités adatait vehetjük figyelembe és azt hasonlítjuk össze a kismintabeli esésekkel, számottevő hibát követhetünk el.

A vizszinesés - mint az egyéb vizmozgást jellemző mennyiségek - nagymértékben változhat az idő függvényében.! különböző vízhozamok különböző eséssel folynak le. Ezért a vizszinesésnek nemcsak egy, hanem több jellemző vízálláshoz tartozó értékét is ismernünk kell.