Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 47 Azokra az általános geodéziai ás hidrometriai mérési szabályokra, u- tasitásokra, amelyek ezzel a témakörrel foglalkozó könyvekben, jegyzetekben megtalálhatók,nem térünk ki,csupán arra a szabályra hívjuk fel az olvasó figyelmét, hogy azok a mérési, megfigyelési adatok, amelyeknek pontosságát, megbízhatóságát nem ellenőrizzük, csaknem értéktelenek. Ne fogadjunk tehát el és ne alkalmazzunk további munkánk során olyan adatot,a- melynek megbízhat óságát illetően bizonyítékunk nincs. Sok felesleges munkától mentjük meg ezzel munkatársainkat és önmagunkat, számos téves következtetés gyökerét vágjuk el ilymódon.

Vegyük sorra az adatokat.

A vízszintes,valamint a magassági alappontok hálózatát két szempontból kell ellenőriznünk. Egyrészt meg kell vizsgálni azt, hogy a ponthálózat elég sürü-e, nincs-e szükség újabb alappontok "telepítésére, másrészt pedig ellenőriznünk kell azt, hogy az alappontok koordinátái és magassági értékei helyesek-e. Arra nézve, hogy milyen hálózat sűrűségét tekintjük kielégítőnek,általános érvényű szabályt megállapítani nem lehet. A megoldandó feladat jellegétől függ a hálózat sűrűsége. Magától értetődik, hogy az alapponthálózat sűrűségét legcélszerűbben akkor Ítélhetjük meg, ha a pontokat megfelelő méretarányú helyszinraj zon ábrázoljuk. Ennek alapján meghatározhatjuk - legalábbis tájékoztató pontossággal - a létesítendő u- jabb alappontok helyét. Az alappontok vízszintes, valamint magassági értékeit a munka kezdetekor ellenőriznünk kell. Gyakran előfordul, hogy az alappontok jelölései megsérülnek,szándékosan vagy véletlenül.Megtörténik, hogy - bár jőszándéku,- de hozzá nem értő emberek igyekeznek a régi helyére visszaállítani. Persze a mérések nélkül.ez nem sikerül kellő pontosazokat .

Sággal.Különösképpen fontos ellenőrizni a pontjelzéseket, amelyekről tudjuk, hogy időközben áthelyezték őket. Gondosan ellenőrizni kell azt is, hogy a különböző magassági adatok milyen alapsikra vonatkoznak. Általában meg van a törekvés arra, hogy az alappontok magassági adatait az egységes országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkoztassák, azonban vannak még a régi Vízrajzi Osztály szintezéséből levezetett /a régi katonai hálózatból kiinduló/, a Vásárhelyi-féle szintezés alappontjaiból levezetett, valamint a volt bécsi cs.és kir.katonai földrajzi intézet alapsikjára vonatkozó magassági adatok is.

A beavatkozás által érintett terület vízszintes, valamint magassági értelmű kiterjedésére vonatkozó adatokat a további felhasználás céljából