Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

-■ 45 kig fel kell dolgozni az adatokat. A feldolgozás célja kettős: Az egyik az, hogy mérési eredményeket rajzban, táblázatosán szemléltessük, áttekinthetővé tegyük, a másik pedig az, hogy bizonyos kapcsolatokat, összefüggéseket keressünk és fejezzünk ki a különböző geometriai és hidrome- chanikaJ,mennyiségek között. Az összefüggéseket vagy numerikusán, vagy grafikusan, ha lehetséges mindkét módon meghatározzuk. Ennek a munkának folyamán igen gyakran kerül sor a különböző jellemzőknek az idő függvényében való változását regisztráló ábrák, összefüggések megszerkesztésére, a különböző geometriai és hidromechanikai jellemzők egymás közti kapcsolatának meghatározására, valamint az egyes hidromechanikai jellemzők egymással való összefüggésének keresésére és tanulmányozására.

Sok esetben felvetődik a kérdés, milyen részletességű, milyen pontosságú adatokra van szükségünk. Az adatok részletességére, pontosságára vonatkozóan általános érvényű szabályt adni nem lehet. Mindig az adott e- set vizsgálata, a feladat tanulmányozása során kell eldöntenünk azt, hogy a különböző adatokat milyen részletességgel, pontossággal szerezzük be. Irányelvünk ennek a részletfeladatnak a megoldásánál az, hogy arra kell ,törekednünk, hogy az egész feladat megoldása során mindig azonos pontossággal /illetőleg hibával/ kell dolgoznunk, minthogy a végeredmény pontosságát rendszerint a legkisebb pontosságú munkarész pontossága szabja meg.

Még egy dolog van,amit nem szabad szem elől téveszteni az adatok beszerzésével kapcsolatosan. . Ez az, hogy mindenkinek, aki a feladat megoldásában szellemi munkával részt vesz, a helyszínen is tanulmányoznia kell a tervezett beavatkozás helyét és környékét, A helyszíni szemle, bejárás során szerzett tapasztalatokat, megfigyelési eredményeket a legrészletesebb mérési adatok sem helyettesitik. A beszerzendő adatok mennyisége és jellege természetszerűleg esetről-esetre változik és szorosan összefügg a feladat természetével. Például valamely általános,elvi vonatkozású felar- dat megoldásához rendszerint sokkal kevesebb geodéziai adatra van szükségünk, mint például valamely tervezett műtárgy kismintavizsgálatához.Ezért a beszerzendő adatokat esetenként kell meghatározni.

A fentiekben említett adatok a beavatkozás helyére vonatkoztak, tehát tájékoztatnak arról, milyen az a hely, ahol valamilyen létesítményt tervezünk épiteni, milyen az a vizmozgási jelenség, amelyet beavatkozásunkkal módosítani akarunk. Azonban tudnunk kell azt is,hogy milyen módon