Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)
III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei
- 180 ges célokra hőálló, vizállő, kopásálló stb., kötőanyagot alkalmazunk. A kötőanyagok, lehetnek vizes, olajos, emulziós kötőanyagok és lakkok. A vizes kötőanyagok közé tartozik a mésztej, a cement-tej, a vizüveg, a kazein, a növényi, valamint az állati enyv. Olaj os-kötőanyag a lenolaj, a süritett lenolaj, a lenolajkence /firaisz/ stb. Az emulziós kötőanyagok átmenetet képeznek a vizes és az olajos kötőanyagok között. A kevés olajat tartalmazók fénytelenek, a sok olajat tartalmazók fényesek. A lakkok könnyen párolgó'oldószerekkel és hígítókkal oldott természetes- és műgyanták, celluloze-származékok. Az oldószer szerint megkülönböztetünk spiritusz-, olaj-, nitro-stb. lakkokat. A festékanyagok lehetnek porfestékek, ■ kátrány festékek és bronzok. A porfestékek szines anyagoknak nagyon aprőszemü őrleményei; A gömbölyű szemcséjű porfestékek Jól, a sarkos szeműek rosszul fednek. A kátrányfestékek nagyon erősen szineznek, élénk szinüek, nem mérgezők. A könnyű kátrányolajokból az anilin-, az eozin-, a rhodamin-, a középnehéz kátrányolajokból az azo, és naftol, a nehéz kátrányolajokból az alizarin és az Indanthren festékeket állitják elő. A bronzok különböző fémeknek igen apró, pikkelyszerü porai, leggyakrabban az aluminiumbrojizokat /aluminium- por/ az aranybronzokat /réz, horganyötvözet pora/, az ezüstbronzokat /horgany, nikkelötvözet pora/ használják, főképpen hőálló, rozsdavédő festésekhez. A festékekhez a kötőanyagok összetételének megfelelően hígítókat a- dagolnak. Vizes kötőanyag esetén vizet vagy erősen hígított kötőanyagot, olajos kötőanyaghoz különböző terpentinolajokat, a spirituszlakkokhoz spirituszt, az olajmentes lakkokhoz benzolt, toluolt, xilolt stb. használnak higitóként. A vegyi utón száradó kötőanyagok száradását oxigént leadó vegyianyagokkal gyorsítják. Ezek lenolajjal vagy gyantával összefőzött, és nehéz benzinben oldott fémoxidok. Alkalmazásukkal az olaj száradási ideje kétharmadára csökkenthető. Lenolajkencékhez nem szabad száritót keverni. A festések során alaprétegként sok esetben a felület szivóképességét csökkentő, vagy a felületet elszigetelő festőanyagot /pl. timsóoldatot, másztejet, nitrocellulóz lakkot stb./ juttatunk a felületre. A kismintavizsgálatok során többféle műanyagot is használunk. A viz- vezetésre bizonyos esetekben PVC /polivinilchlorid/ csöveket alkalmazunk. A PVC anyagokat az egészen hajlékony és lágy minőségtől a keményig több