Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 178 dugó ellen nyomja. Kovácsolásnál a képlékeny fémet ütések sorozatával a- lakitják. A kovácsolás kézi-, lég-, vagy gőzkalapáccsal történhet. Sajtolásnál egyenletesen változó nyomással hozzák létre a szükséges alakot.öntésnél a folyékony fémet homokból készült formába öntik. A formázóhomok kvarcból és agyagból, vagy más kötőanyagból áll. Húzásnál az előzőleg hengerléssel alakitott fémet keményfémből vagy gyémántból készített negatívon húzzák át. A kémiai, valamint a fizikai tulajdonságok módosítása céljából az acélt más fémekkel Arómmal, nikkellel, stb./ ötvözik. Ugyancsak módosítja az acélok tulajdonságait az alakítás és a hőkezelés is. A különböző acélfajtákat szabványosították. A mérnöki gyakorlat szempontjából fontosabbak:a gépacél, a szerkezeti acél, a durvalemez-acél, a közép- lemez-acél, a finomlemez ötvözetlen acél, a szegecsacél, a betonacél ős a szerszámacél. A különböző acélfajták összetételének jellemzőit, az egyes acélgyártmányok méreteit kézikönyvek és szabványok tartalmazzák.

Az acélból készült szerkezeti elemek egymáshoz kötése a laboratóriumban használt szerkezeteknél szegecseléssel, csavarozással, vagy hegesztéssel történik. v

A laboratóriumban alkalmazott acélszerkezeteket, állványokat stb. a korrózió ellen védeni kell. A korrózió elleni védelem számos módja közül leggyakrabban az olaj festék-mázolást alkalmazzuk. Olajmázolás előtt a mázolandó felületet piszoktól, zsírtól, rozsdától gondosan meg kell tisztítani. A mázolás több rétegben történik. A felületeket előbb ólomminium- mal, bauxitvirössel vagy más korróziógátló festékkel kell befesteni.

Viszonylag kicsiny faj súlya, könnyű megmunkálhatósága miatt a különböző műtárgyak egyes részeinek kismintáit alumíniumból készítjük. Felhasználjuk az alumíniumot kísérleti segédberendezések, felszerelések vagy ezek egyes részeinek készítésére is. Az alumíniumot bauxitból állítják e- lő két lépésben. Előbb a timföldet különválasztják az egyéb fémoxidoktól, második lépésként pedig elektrolízissel az alumíniumot választják ki. Az aluminium szilárdsági tulajdonságait'ötvözéssel javítják. Nagyszámú ötvözeteit az öntési ötvözetek és az alakítható ötvözetek csoportjára osztják. Az ötvözésnél leginkább használt fémek: a magnézium, a szilícium, a réz és a nikkel. Javíthatók a szilárdsági tulajdonságok nemesítéssel és hideg alakítással is. Az alumíniumból sajtolással, hengerléssel vagy húzással félkész-gyártmányokat állítanak elő. SajtolássaL főképpen különböző idomrudakat, csöveket, hengerléssel lemezeket, szalagokat, fóliákat,