Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)
III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei
- 166 így például abban az esetben, ha a főkivitelben áramlé a vizmozgás, a zavaró hatások elkerülése céljából a kismintában is áramló vizmozgást kell létrehozni, rohanó főkiviteli vizmozgásnak pedig rohanó kismintabeli megfelelőjének kell lennie. Mint ismeretes, az áramló és a rohanó vizmozgás közötti határt a ___ v = l/iÍT ^ /130/ határsebességgel jellenezzük /h a vízmélységet jelöli/. Ha a /130/ képlet jobboldalát egyenlővé tesszük a Chézy-féle képlet jobboldalával, kiszámíthatjuk azt a vizszinesést, amely az áramló és a rohanó vizmozgás közötti határhelyzetet jellemzi. Ugyanis ii o ÍrT / 131/ vagy c2ri = gfc A3 2/ Minthogy vízfolyások esetén a hidraulikai vízmélységgel, vagyis » h *=> R, a /132/ képletet a C2I = g sugár közelítőleg egyenlő- a A3 3/ alakban Írhatjuk. Innen Á34/ Tehát ha A35/ a vizmozgás áramló, ellenkező esetben a vizmozgás rohanó. Ha a főkiviteli vizszinesés -§ - nél kisebb, a kismintabeli vizszinesést is ennél az értéknél kisebbre kell választani, és fordítva. Mozgómedrü kismintáknál, mint már említettük, igen gyakran a hordalékhozamok méreteit sem az egyéb méretek geometriai arányának figyelembevételével határozzuk meg, vagyis a hordalék méreteit is torzítjuk. Ha a- zonban emellett azt akarjuk, hogy a hordalékmozgás mind a főkivitelben, mind pedig a kismintában azonos vízállásnál kezdődjék, torzítanunk kell a sebességet is. A sebesség torzításának egyik módja az esés torzítása. Krey kiszámította azt az esést,amelynek érvényesülésekor a hordalékszemek