Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 161 C -C,

Q = Qm epe; /12V

A módszer alkalmazására a laboratóriumban olyan esetekben kerül sor, amikor nagymértékű turbulencia és más körülmények miatt az egyéb mérőberendezések nem alkalmazhatók, és a- sóóldat jó elkeveredősének feltételei biztosítva vannak. A sóoldat egyenletes,változatlan hozamú beadagolására külön erre a célra készült edényt alkalmaznak.

Felhasználhatjuk vizhozammérésre a könyökcsöveket is. Ugyanis a könyökcsövek belső /kisebb sugaru/'és külső /nagyobb sugaru/ ivének egyes pontjai között nyomáskülönbségek keletkeznek, ha a csőben folyadék mozog. A nyomáskülönbség az átfolyó vízhozammal összefügg.Ha ezt az összefüggést mérési eredmények alapján meghatározzuk, a vizhozam megállapításához elegendő a belső, valamint a külső iv egyes pontjai közötti nyomáskülönbségeket megmérni. Ezeknek ismeretében a vizhozam az egyenlet alapján meghatározható.

A korábban tárgyalt sebességmérők némelyike, ha a beosztását nem sebesség, hanem vizhozam-értékekre készítik, ugyancsak felhasználható viz-' hozammérésre. így például sor kerülhet a Bayer-Siemens-féleV^a rotameter, vagy a Bentzel-cső vizhozammérésre való alkalmazására.

Bizonyos esetekben alkalmazzák laboratóriumi vizhozammérésre az ivóvízellátásból ismert vízórákat is. Héha sor kerül a különböző, a fentiekben nem említett, hidraulikai jelenségeknek vizhozammérés céljára történő alkalmazására is /pl. a megemelt zsiliptábla alatti kifolyás jelenségének alkalmazására/.

3./ A KISMINTÁK TERVEZÉSE BS ÉPÍTÉSÉ

A kisminták tervezésének ás építésének fontosabb lépései az alábbiak:

a. / A végzendő vizsgálat módszerének, valamint a kisminta méretarányának és jellemző mennyiségének meghatározása.

b. / A kisminta részletes terveinek kidolgozása, a kisminta megépítése.