Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 144 ­szülékek működésének alapelveit és szerkezetük vázlatát. Azonban a műkö­dési alapelv, valamint a szerkezeti vázlat ismerete a megbízható eredmé­nyekkel járó mérésnek csupán a szükséges, de nem az elégséges feltétele. Ahhoz, hogy pontos, gondos mérést végezzünk, ismernünk kell a különböző sebességmérő műszerekkel végzendő mérések 'részletes szabályait. Ezeket a szabályokat, előírásokat a műszereket gyártó vállalatok által a műszerek­hez rendszerint mellékelt ismertetők tartalmazzák. Úgyszintén mellékelni szokták a mérési eredmények értékeléséhez szükséges táblázatokat, grafi - konokat is. A sebességmérő műszerekre is vonatkozik az a szabály, amit a nyomásmérő műszerek ismertetésénél már említettünk: He kezdjünk méréseket olyan műszerrel, amelynek minden részletét és kezelésének szabályait nem ismerjük. m./ A vizhozam mérése Meghatározott szelvényen egységnyi idő alatt átfolyó vizmennyiséget /V/ vízhozamnak /Q/ nevezzük, vagyis Q = — /95/ t /t az időtartamot jelenti./ A vizhozam dimenziója: [qJ = ÜÜ. = É. = J^T1 /96/ [tj T mértékegysége nj/s, vagy 1/s, cmVs stb. A vizhozam /folyadékhozam/ ismerete számos laboratóriumi vizsgálat szempontjából nagyon fontos. Mérésének többféle módját dolgozták ki. Ezek közül részletesebben csupán a laboratóriumi vizsgálatok során gyakrabban alkalmazott eljárásokkal foglalkozunk. Ismertetjük a köbözéssel, a danai- dával, a bukóval, a Venturi-csatornával, a pontonkénti vizsebességmérés- sel, valamint a mérőperemmel, a mérőtorokkal, a Venturi-csővel történő vizhozammérési módszereket, továbbá néhány ritkábban alkalmazott vizho- zammérési eljárást.

Next

/
Thumbnails
Contents