Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 142 kúpos csőre karcolt beosztáson leolvasható. A beosztás egyes vonásai mellé az emelkedés magasságának megfelelő sebesség-, esetleg vízhozam-értékeket lehet Írni. Azonban ebben az esetben csupán meghatározott hőmérsékletű folyadék sebességének, vagy vízhozamának mérésére használhatjuk a készüléket. A csőben emelkedő test peremén ferde furatok vannak. A furatokon átáramló víz a testet szimmetriatengelye körül forgatja. Ezért nevezik a készüléket rotamétemek. A forgó test nem szorul a cső falához,

A rotaméterrel 1:10 a- rányban változó sebességek mérhetők. Ha különböző súlyú lebegő testeket alkalmazunk, a mérési határok l:2oo-ig is kitérj eszthetők.

A rotaméterrel a sebesség iránya nem határozható meg. A készülék szerkezeti megoldásából következik, hogy leginkább csővezetékben áramló viz sebességének, vagy hozamának mérésére alkalmazható olyan esetekben,amikor a csővezetéket a rotaméterhez csatlakoztatj uk.

A rotaméterhez elvileg hasonlóan működik a Bentzel-féle sebességmérő 773.ábra/. A készülék lényegében U alakban meghajlított cső. Ennek üvegből készült leszálló ága lefelé kúposán kismértékben szélesedik. Az ábrán 1-el jelölt szélesedő csőben a víznél kisebb fajsúlyú tengelyszimmetrikus úszó helyezkedik el /az ábrán 2-vel jelölve/. Az úszót az ábrán nagyítva is megrajzoltuk. Az úszó súlyát a belsejében elhelyezett viaszdarabka /3/ súlyának változtatásával szabályozhatjuk.

A csőbe a viz a 4 jelű nyíláson folyik be, és a bővülő csőszakaszon átfolyva az 5-el jelzett nyíláson folyik ki. Az átfolyó viz az úszót annál alacsonyabbra nyomja, minél nagyobb a sebessége /feltételezve természetesen, hogy az egyéb jellemzők, pl. az úszó súlya, mérete, a viz hőtengelye annak tengelyével egybeesik.