Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 126 hanem nagyobb számú vizrészecskét jelölünk meg. A sebesség nagyságát ennél a módszernél is vagy a megfestett folyadékrész fényképezésével, vagy pedig meghatározott ut befutásához szükséges idő mérésével állapítjuk meg. Szivárgási vizsgálatok esetén a megfestett vizrészecske útját a szivárgási medence üvegfalára ragasztott papirszeletekkel jelöljük. Az egyes szeletekre ráirjuk a felragasztás időpontját. A szeletekre jegyzett időadatok, valamint a szeletek jelzővonalának /vagy élének/ távolságát' és i- rányát ismerve meghatározhatjuk a pálya különböző szakaszain érvényesülő sebességek nagyságát és irányát /pontosabban a nagyság és az irány átlagos értékeit/. Az 55.ábrán vázlatosan feltüntettünk három olyan áramvonalat, amely egy szádfal és egy alaplemez környékén bizonyos esetben megfigyelhető. A középső áramvonal esetén feltüntettünk néhány felragasztott papirszeletet, valamint két papirszelet nagyított képét az időadatokkal.

Vannak esetek, amikor festéssel csupán azért jelöljük meg a vizré- 3zecskéket, hogy mozgásukat könnyebben megfigyelhessük és a további vizsgálatok, vagy pedig a későbbi, pontosabb műszerrel végzendő sebességmérések céljára a sebességek irányára, nagyságára, értelmére vonatkozólag tájékoztató adatokat kapjunk.

Ha a festőanyagot a mozgó vizbe viszonylag rövid idő alatt egy egyenes vonal mentén juttatjuk be, az egyenes vonal torzulása tájékoztat a