Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 124 kisminták esetén alkalmazzuk /folyószabályozási kérdésekkel, Yizlépcsók műtárgyainak általános elrendezésével stb. kapcsolatos vizsgálatok/.

Az áramlási tér belsejében érvényesülő sebességek mérésére rendszerint- szántétrakloridot benzollal olyan arányban keverünk össze, hogy a keverék faj súlya a viz faj súlyával közel azonos legyen. A keveréket me- tilénkékkel, vagy más festőanyaggal megfestjük. Ebből a keverékből egy cseppet az áramlási.tér megfelelő pontjába pipettával bejuttatva a viztől jól megkülönböztethető csepp képződik. Ennek a cseppnek a mozgását figyeljük és éppen úgy, mint a felszíni sebesség mérésénél, vagy meghatározott ut megtételéhez szükséges időt mérjük, vagy pedig fényképezéssel rögzitjük a gömb útját. A sebességet éppen úgy számitjuk ki, mint a felszíni úszók esetén. Ennek a módszernek az alkalmazására főképpen a kísérleti csatornában végzett vizsgálatoknál kerül sor. Természetesen nemcsak széntetraklorid és benzol keverékéből, hanem más cseppfolyós vagy szilárd anyagból is készíthetünk a viz faj súlyával közelítőleg egyenlő fajsúlyú gömböket. Rendszerint a vizfelszin alatti sebességeknek sem egy, hanem több pontban érvényesülő értékét kell ismernünk.Ilyen esetben nagyóbbszámú gömböt alkalmazunk.

A vizfelszin alatti sebességek úszóval történő mérésének számottevő hátránya az, hogy olyán úszókat, amelyeknek faj súlya kellő pontossággal megegyezik a viz faj súlyával, rendszerint nem sikerül előállítani. Ugyanis a viz faj súlya a hőmérséklet függvényében változik..Az áramlási tér e- gyes pontjai nagyon sok esetben nem azonos hőmérsékletűek /vagyis a hőmérséklet térbeli eloszlása az egyenletestől eltérő/, ennek eredményeképpen a faj súly eloszlása sem egyenletes /sűrűbb és kevésbé sürü folyadékrészek váltogatják egymást/. Ha a felszín alatti úszó fajsulya egy bizonyos pontban és időpillanatban azonos is lesz a viz faj súlyával, megtörténhet, hogy meghatározott ut megtétele, vagy bizonyos idő eltelte után a két faj súly különbsége zérustól eltérő lesz. Ennek következtében az úszó emelkedni, vagy süllyedni fog. Különösen kicsiny sebességű vizmozgásnál számottevő hibát okozhat az úszó.függőleges irányú mozgása. Éppen ezért ezt a módszert aránylag ritkán alkalmazzuk. /Sokkal ritkábban, mint a felszíni úszóval történő sebességmérést./ Ha mégis sor kerül a használatára, akkor rendszerint az üvegfalú kísérleti csatornába épített kisminták környékének áramlási viszonyait tanulmányozzuk segítségével.

Hind a felszíni, mind pedig a vizszin alatti úszókkal a sebességnek