Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 116 és egy mutató van erősitve. A mutató skála előtt mozog. A gyűrű a középpontja körül elfordulhat. A nyomáskülönbség létrejöttekor a mérőfolyadék szintje az egyik szárban megemelkedik, a másikban lesüllyed. Ennek eredményeképpen a gyűrű elbillen. Az elfordulás mértékét a mutató a skálán jelzi. A műszer aránylag egyszerű szerkezetű és pontos.

Használják a nyomáskülönbségek mérésére az un. merülőharangos nyomásmérői is /46,ábra/. Ennél a műszernél a mérőfolyadékba a H harang merül. A vizsgálandó két pont egyikét a harang a- latti, a másikat a harang feletti térrel kapcsoljuk össze. A nyomáskülönbség hatására a harang függőleges irányban elmozdul. Elmozdulásának mértékét az M mutató az S skálán jelzi. Ha az egyik kivezetést az atmoszférikus nyomással, a másikat pedig a nyomás alatti térrel kötjük össze, a műszer a légköri nyomás és a vizsgált tár nyomása közötti különbséget mutatja.

Nagyobb nyomások mérésére a különböző higanyos nanométereket, a rtw gós nanométereket és a membrán-manométereket alkalmazzák.

A higanyos nanométerek szerkezete viszonylag egyszerű. Hátrányuk, hogy nagyobb nyomások méréséhez aránylag hosszú csövet kell alkalmazni. A 47.ábrán vázolt higanyos manometer felső mérési határa lo atm. A mérendő nyomású teret a higannyal kb. háromnegyed részig töltött 1 jelű tartály felső részéhez csatlakoztatjuk. A 2 jelű csőben levő higany szintje a nyomásváltozás függvényében változik. A higanyszint változását tükrök /3,4/ és távcső /5/ segítségével figyeljük meg. A beosztást vagy a csőre karcolják, vagy pedig külön lemezen a cső mel- ■lett helyezik el.

Egyszerű kezelésük miatt a higanyos nanométereknél jobban elterjedtek a rugós manomé- terek.A 48.ábrán egy rugós manométer szerkezetének vázlatát látjuk. A mérendő nyomású tér4b. jbrs

45. ábra