Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)
III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei
- 101 f./ Szemcsés anyagok szemössze- tételét jellemző mennyiségek meghatározása Ahhoz, hogy a főkiviteli lebegtetett, vagy görgetett hordalék vagy mederanyag kismintabeli megfelelőjét meghatározhassuk, valamint, hogy a hordalék mozgását' a laboratóriumban tanulmányozhassuk, ismernünk kell a hordalék méreteit jellemző mennyiségeket. A hordalék méreteinek legfontosabb jellemzője a hordalékszemek átmérő]e /feltételezve, hogy gömbalaknak/. Fontos jellemző még az a mennyiség, amely megmutatja, hogy a különböző szemátmérőhatárok közé tartozó szemek a vizsgált teljes hordalék- mennyiségnek hány százalékát alkotják. Minthogy a hordalékszemek alakja a gömb alaktól sok esetben számottevő mértékben eltér, fontos jellemző mennyiség az un. alaki tényező is. A hordalékot a szemátmérő szerint szitálással. vagy az ülepedési sebesség meghatározásával választjuk széjjel. A szitálás befejeztekor /amikor a szitákon számottevő mennyiségű anyag már nem hullik át/ meghatározzuk az egyes szemnagysághatárok közé tartozó hordalákanyag súlyát, valamint a hordalék szemnagyság szerinti megoszlását jellemző százalékértékeket. X Az íllepités során a hordalékanyagből kb.4o-5o g-ot loo-2oo cm desztillált vizben feloldunk, majd az oldatot ülepitőhengerbe öntjük és desztillált vizzel looo crn^-ig feltöltjük. A munka folyamán különös gondot kell forditani arra, hogy a már megmért talajból semmi el ne vesszen. Ezután - előkészitve a mérési jegyzőkönyvet, egy stopperórát, és egy megfelelő beosztással ellátott areométert, - az ülepitőhengerben levő talajoldatot, egyik kezünkkel a hengert tartva, másikkal a henger száját befogva erőteljesen összerázzuk, majd az asztalra tesszük. Letevéskor a stopperórát meginditjuk. A letevéstől számitott o,5, 1,0, 2,o, 5,o, lo, 15, 2o, 3o, 4o, 5o, 6o, loo stb. perc elteltével az areométert óvatosan a hengerben levő talajoldatba meritjük és meghatározzuk a bemerülés mélységét. A letevéstől eltelt időnek, az areométer bemeriilési mélységének, valamint a jelenség egyéb jellemzőinek ismeretében az areométer teste körül még lebegő legnagyobb szemek átmérője /d/, továbbá a még süllyedi hordalékszemek sulyszázaléka /W/ a