Ivicsics Ferenc: Korszerű szivárgásgátlási eljárások alkalmazása a vízépítésben (VITUKI, Budapest, 1972)

3. Szivárgásgátlás külső réteggel

—2—

A külső szivárgásgátlás további két csoportja: a védőréteg nélküli és

a védőréteg alá helyezett szivárgáBgátlő építményrész.

A szivárgásgátlá8i eljárások további fölsorolásától eltekinthetünk, mivel azokat az 1_.

táblázatba összefoglaltuk. A következőkben az eljárásokat az 1. táblázatnak megfelelő sor- rendben ismertetjük.

A vizépitéeben alkalmazott szivárgásgátlási eljárások

1.táblázat

S z i v

árgásgátl

á 8

védelem nélküli

védett

külső

belső

1.merev

2.hajlékony 1 3. talajkeverék

1. előregyártott

I 2.a munkahelyen készített

burkolattal

réteggel

rété

ggel

réteggel

kővel,

| téglával, betonnal, vasbetonnal,

aszfalttal

bitumenéi

műanyaglemezzel

talaj+cementtel, talaj+mésszel, talaj+bitumen- nel,

talaj+vegyazerrel

talaj+bentonittal

múanyagfóliával

bitumenmembrónnal

bentonit membránnal

talaj-bentonit keverékkel,

agyagmaggal, aszfaltmaggal , betonmaggal, szádfallal, vízzáró függönnyel, vízzáró fallal,

ránnal, bitumen emulzióval , erősített bi4. tala.i5. kolmatáltturnén membránnal, égetett mészcölöpfallal, résfallal

réteggel

tömörített

jal

talajtalajjal,

talaj + mésszel,

mésszel,

bitumenemulzióval, élő szervezetekkel /biológiai kőim./

réteggel,

Oltott mész

réteggel,

cement-talaj

keverékkel,

hidratonnal,

agyaggal,

tömörített

talajjal

3. SZIVÁRGÁSGÁTLÁS KÜLSŐ RÉTEGGEL

3.1 Védelem nélküli sz3várgásgátló rétegek

A védelem nélküli szivárgásgátló rétegeknek:

vizzárónak /vagy legalábbis a védendő talajnál vizzáróbbnak/, koncentrált erőhatásokkal, viznyomással,

a viz és a hordalék koptató hatáséval,

növények és férgek rongálásával,

többszöri kiszáradás-átnedvesedéssel,

ismételt fagyás - fölengedéssel és

esetleges vegyi hatásokkal szemben ellenéllóaknak,

továbbá térfogatállandónak kell lenniük.

A vizzárósági követelmény különös magyarázatra nem szorul, hiszen ez az építmények fő feladata.

A koncentrált erőhatásoknál figyelembe kell venni a karbantartási módot / karbantartás emberi erővel, gépi erővel/, az üzem közben keletkező hatásokat /pl. a viz felszínén iszó tárgyak, jég, csónak, a burkolatra menő állatok patája stb./.

A viznyomés figyelembevételénél nem csak az üzemviz, hanem a talajvíz okozta nyomásra is gondolni kell. Veszélyes az alacsony üzemi vízállás és a magas talajvizállés esete.

A viz koptató hatása főleg akkor veszélyes , ha az bizonyos oldóképességgel is párosul.