Ivicsics Ferenc: Korszerű szivárgásgátlási eljárások alkalmazása a vízépítésben (VITUKI, Budapest, 1972)

5. A résiszap

-32Az eredmények összefoglalása

A viszkozitás, a tixotróp tulajdonság, a pH érték meghatározása alapján megálla - pitható, hogy résiszapkészitésnél a szódát, mint aktiválószert célszerű száraz állapotban /és nem vizben oldva/ adagolni a bentonithoz. Ugyanis gyakorlatilag a vizben oldott szódával készitett diszperziók sem jobb tulajdonságúak, mint a szárazon adagolt szódával készítettek, a szárazon való adagolásnál viszont elmarad az oldás költsége.

5.5.3 A résiszap minőségének változása a hőmérséklet függvényében

A gyakorlatban végzett réselési munkák során a levegő hőmérséklete igen tág határok között változik. Néhány fokos fagytól kezdve 30 C°-os melegig valamennyi levegőhőmérséklet előfordulhat. Már az első, fagypont alatt végzett munka során tapasztalható volt /Tata - bányán/, hogy a résiszap a fagy hatására pelyhessé válik, koagulál. £zt egyébként külföldi tapasztalatok is alátámasztják. Koagulált résiszap pedig nem alkalmas a résfalak megtémasz - tására. Ha a megfagyott résiszapot fölmelegitik vagy fölmelegszik, nem alakul vissza eredeti, diszpergált állapotába, hanem továbbra is koagulált marad. A fagy hatására loagulált ben- tonit diszperzió fagypont fölötti ismételt diszpergálására vonatkozó kisérletek folyamatban vannak.

Részben az előzőkben emlitettek miatt, részben pedig azért, mert a munkahelyen a résiszap vizsgálatánál igen nehéz biztositani az állandó hőmérsékletet, s ezért az eredmé nyékét nehéz összehasonlitani, vizsgáltuk a résiszap viszkozitásváltozását a hőmérséklet függvényében. A kérdés tehát az volt, hogy a különböző hőmérsékleten meghatározott résiszap jellemzők - elsősorban a viszkozitás - hogyan változnak a hőmérséklet függvényében.Ezért laboratóriumban meghatároztuk a réselés során leggyakrabban alkalmazott két bentonit, az istenmezeje! és az "F"-jelű bentonit viszkozitásváltozásét a hőmérséklet hatására /20. ábra/.

Az eredmények szerint "F"-jelű bentonit esetén 10 + 30 C°-os hőmérsékleti tartó - mányban gyakorlati szempontból jelentős viszkozitás változás nincs. Az istenmezeje! bento - nitnál ez a hőmérséklettől független szakasz 15 és 30 C° között van. Az istenmezejei bento - nit 0-15 C° közötti tartományban tapasztalható rendszertelen viszkozitásváltozásának megismerésére további vizsgálatokat végzünk /a 12.ábrán feltüntetett görbe ismételt mérések eredménye/. A 12. ábrán összehasonlításképpen föltüntettük a viz viszkozitásának a hőmérséklet függvényében való változását is. Az ábrán a jobb ábrázolhatóság érdekében a viz viszkozitá - sának tízszeres értékeit tüntettük föl. Igen feltűnő az "F"-jelű bentonitdiszperzió és a viz viszkozitásának közel azonos alakú változása.

5.5-4 Résiszap tulajdonságainak időbeli változása

Réselési munkák során az elkészített résiszapot rendszerint nem használják fel azonnal, hanem némelykor több napig is áll az iszapgödörben, amig felhasználásra kerül. De munka közben is előfordulhat, hogy a körfolyamatból kisebb-nagyobb mennyiségű résiszap néhány napra - akár néhány hétre is - kimarad /pl. másik ülepitő gödörre való áttéréskor/ s csak később használják ismét. Ezért indokolt ismerni, hogy a természetes körülmények között tárolt résiszap minősége hogyan változik az idő folyamán. Mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy egy hónapnál hosszabb idejű állás után - már csak technológiai okokból sem - nem használják föl a körfolyamatból bármely ok miatt kikerült résiszapot, ezért vizsgálatainkat 1 hónapi időtartamra vonatkozóan végeztük. A mérési eredmények közül a viszkozitás időbeli változását a 21.ábrán tüntettük föl. Az ábráról látható, hogy a viszkozitás 1 hét alatt számottevően változik, utána gyakorlatilag változatlan. A változás nagysága jellemző az egyes bentonitfajták diszpergálhatóségára, illetőleg az alkalmazott diszpergálási eljárásra.A legnehezebben diszpergálható istenmezejei bentonit viszkozitása a keverés utáni hétvégére több, mint 20 cP-t növekszik. Az egyes bentonitféleségek közötti nagy különbség minden bizonnyal a nem megfelelő keveréssel is magyarázható.

A 22.ábrán a résiszap viszkozitásénak időbeli változását ábrázoló vonalat tűn