Ivicsics Ferenc: Korszerű szivárgásgátlási eljárások alkalmazása a vízépítésben (VITUKI, Budapest, 1972)

3. Szivárgásgátlás külső réteggel

-14­a szükséges hatást. Az oldat töménységére és kémhatására vonatkozó adatok az előző fejezetben megtalálhatók. Az utóbbi két eljárást csak kísérleti jelleggel próbálták ki,szélesebb körű ü- zemi alkalmazásukra ezideig nem került sor 3.1.4.3.4 Kolmatáció bitumen emulzióval A bitumen emulziót a kolmatálandó talaj fölött álló , vagy áramló vízbe adagolják. A bitumenszemcsék megdermedve leülepednek és a talaj szemcséihez tapadnak. Ezáltal a talaj fe­lületén a hézagokat eltömő plasztikus réteg keletkezik. A bitumen emulzióval végzett kolmatáció hatása az idő folyamán csökken, ezért az el­járást többször meg kell ismételni. A módszer elsősorban finom szemcséjű talajok esetén hasz­nálható, kavicsban, durva homokban nem hatásos. A legmegfelelőbb emulzió-minőséget előzetes kísérletek alapján kell megállapítani. A kolmatált anyagot célszerű hajlékony csővezeték segítségével a talajhoz minél köze­lebb adagolni. A szükséges emulziómennyiség változó, általában egyszeri adagolás mennyisége 1-2 kg/m^. Megfelelő hatás eléréséhez 3-5-szöri ismétlés szükséges. Ezzel az eljárással Fran­ciaországban is több csatornát és tározót kezeltek 19 j . 3.1.4.3.5 Biológiai kolmatáció Biológiai kolmatációt algatenyészetekkel okozzák. Az áteresztő talajban gyorsan sza­porodó algafajt telepítenek meg, amely elszaporodva elzárja a szivárgás útját. Hazánkban a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat /FTV/ és az Eötvös Lóránd Tudományé - gyetem Algológiai Tanszéke végzett közös kísérleteket 1957-58-ban az algával való vízzárással kapcsolatosan. Laboratóriumi kísérleteknél egyes kékmoszat féleségek néhány hónap alatt 50 cm vastag homokréteget teljesen átnőttek és 15-2o %-os vizzárásnövekedéat eredményeztek.A terep- kisérleteknél 40-50 %-os vízzárást értek el. Az algák alkalmazásának nagy hátránya, hogy még a rövidebb idejű szárazságot sem bírják elviselni, elpusztulnak. Ezért az algásités csak ál­landó vízborításé helyen lehet eredményes. Az eddigi kísérletek szerint hazánkban az évszakok nagy hőmársákletkülönbsége miatt az algásitás mint önálló szivárgásgátló eljárás nem használ­ható . Jelentőségét az egyéb anyaggal történő közös kolmatációban látjuk. Ugyanis például a- gyaggal, bentonittal, esetleg pernyével való közös alkalmazása a kolmatáció folyamatát meg­gyorsíthatja, s olyan intenzív kolmatált réteg keletkezését eredményezheti,amely az algák el­pusztulása után /a téli időszakban/ is kellő vizzéróságú. 3.2 Védett szivárgásgátló rétegek 3-2.1 Fóliából, lemezből készített rétegek 3.2.1.1 Műanyag fóliák A védőréteg alá helyezett műanyagfólia az utóbbi időben a leggyorsabban terjedő szi- várgásgótlási eljárás. Sokféle fólia közül a polivinilklorid /PVC/ és a polietilén /PE/ bizonyult vízépítési célra legalkalmasabbnak. Kiterjedt külföldi és hazai kísérletek bebizo­nyították, hogy megfelelő élettartam csak védőréteg alá helyezett fóliaszigetelés esetén biz­tosítható. Elsősorban öntözőcsatornákat ós tározókat szigetelnek fóliával. A polivinilklorid /PVC/ fólia a légköri hatásoknak nem tud ellenállni,ezért szükséges védőréteg alá helyezni. Védőréteg nélkül az élettartama legfeljebb három-négy év. Állandóan viz alatt levő építményrészeknél a védőréteg elhagyható. A PVC fóliának hátránya, hogy a nö­vények gyökerei átfúrják, állatok megrongálják. Jelenleg is folyamatban vannak olyan uj plasz - tifikáló anyag kutatására vonatkozó kísérletek, amelynek alkalmazása a fólia élettartamát meg­növelné. Angliából már olyan fóliáról érkeztek hírek, amelyek védőréteg nélküli élettartama

Next

/
Thumbnails
Contents