Ivicsics Ferenc: Korszerű szivárgásgátlási eljárások alkalmazása a vízépítésben (VITUKI, Budapest, 1972)
3. Szivárgásgátlás külső réteggel
-14a szükséges hatást. Az oldat töménységére és kémhatására vonatkozó adatok az előző fejezetben megtalálhatók. Az utóbbi két eljárást csak kísérleti jelleggel próbálták ki,szélesebb körű ü- zemi alkalmazásukra ezideig nem került sor 3.1.4.3.4 Kolmatáció bitumen emulzióval A bitumen emulziót a kolmatálandó talaj fölött álló , vagy áramló vízbe adagolják. A bitumenszemcsék megdermedve leülepednek és a talaj szemcséihez tapadnak. Ezáltal a talaj felületén a hézagokat eltömő plasztikus réteg keletkezik. A bitumen emulzióval végzett kolmatáció hatása az idő folyamán csökken, ezért az eljárást többször meg kell ismételni. A módszer elsősorban finom szemcséjű talajok esetén használható, kavicsban, durva homokban nem hatásos. A legmegfelelőbb emulzió-minőséget előzetes kísérletek alapján kell megállapítani. A kolmatált anyagot célszerű hajlékony csővezeték segítségével a talajhoz minél közelebb adagolni. A szükséges emulziómennyiség változó, általában egyszeri adagolás mennyisége 1-2 kg/m^. Megfelelő hatás eléréséhez 3-5-szöri ismétlés szükséges. Ezzel az eljárással Franciaországban is több csatornát és tározót kezeltek 19 j . 3.1.4.3.5 Biológiai kolmatáció Biológiai kolmatációt algatenyészetekkel okozzák. Az áteresztő talajban gyorsan szaporodó algafajt telepítenek meg, amely elszaporodva elzárja a szivárgás útját. Hazánkban a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat /FTV/ és az Eötvös Lóránd Tudományé - gyetem Algológiai Tanszéke végzett közös kísérleteket 1957-58-ban az algával való vízzárással kapcsolatosan. Laboratóriumi kísérleteknél egyes kékmoszat féleségek néhány hónap alatt 50 cm vastag homokréteget teljesen átnőttek és 15-2o %-os vizzárásnövekedéat eredményeztek.A terep- kisérleteknél 40-50 %-os vízzárást értek el. Az algák alkalmazásának nagy hátránya, hogy még a rövidebb idejű szárazságot sem bírják elviselni, elpusztulnak. Ezért az algásités csak állandó vízborításé helyen lehet eredményes. Az eddigi kísérletek szerint hazánkban az évszakok nagy hőmársákletkülönbsége miatt az algásitás mint önálló szivárgásgátló eljárás nem használható . Jelentőségét az egyéb anyaggal történő közös kolmatációban látjuk. Ugyanis például a- gyaggal, bentonittal, esetleg pernyével való közös alkalmazása a kolmatáció folyamatát meggyorsíthatja, s olyan intenzív kolmatált réteg keletkezését eredményezheti,amely az algák elpusztulása után /a téli időszakban/ is kellő vizzéróságú. 3.2 Védett szivárgásgátló rétegek 3-2.1 Fóliából, lemezből készített rétegek 3.2.1.1 Műanyag fóliák A védőréteg alá helyezett műanyagfólia az utóbbi időben a leggyorsabban terjedő szi- várgásgótlási eljárás. Sokféle fólia közül a polivinilklorid /PVC/ és a polietilén /PE/ bizonyult vízépítési célra legalkalmasabbnak. Kiterjedt külföldi és hazai kísérletek bebizonyították, hogy megfelelő élettartam csak védőréteg alá helyezett fóliaszigetelés esetén biztosítható. Elsősorban öntözőcsatornákat ós tározókat szigetelnek fóliával. A polivinilklorid /PVC/ fólia a légköri hatásoknak nem tud ellenállni,ezért szükséges védőréteg alá helyezni. Védőréteg nélkül az élettartama legfeljebb három-négy év. Állandóan viz alatt levő építményrészeknél a védőréteg elhagyható. A PVC fóliának hátránya, hogy a növények gyökerei átfúrják, állatok megrongálják. Jelenleg is folyamatban vannak olyan uj plasz - tifikáló anyag kutatására vonatkozó kísérletek, amelynek alkalmazása a fólia élettartamát megnövelné. Angliából már olyan fóliáról érkeztek hírek, amelyek védőréteg nélküli élettartama
