Ivicsics Ferenc: Korszerű szivárgásgátlási eljárások alkalmazása a vízépítésben (VITUKI, Budapest, 1972)
3. Szivárgásgátlás külső réteggel
-10A mészhidrát és a cement a leggyakrabban alkalmazott hidraulikus pótanyag.Hazai kisér- letek szerint [29] . higitott bitumennel készitett talajkeveréknél a hidraulikus pótanyagként használatos cement bázikus pernyével helyettesíthető. A keverék összetételét /talaj + higitott bitumen+ hidraulikus pőtanyag+viz/ és az e- gyes alkotók minőségét laboratóriumi kísérletekkel kell megállapítani. Egy bizonyos hazai iszapos homoktalajra vonatkozó kisérlet szerint 7 * HB-O-val és 4 % C 400-as cementtel 5.10 -10 cm/s áteresztőképességű szivárgásgátlő réteget készitettdc[29]. Jó eredménnyel alkalmazták a talaj-bitumen burkolatokat a Szovjetunióban[30] . Kedvező eredménnyel végződtek a felső dunai vízerőműrendszerrel kapcsolatosan végzett hazai kísérletek is [32]. 3.1.3.4 Talaj-vegyszer keverék E cimszó alatt foglaljuk össze a szódás /NsjCO^/, a konyhasós /NaCl/ és a meszes Ca/OH/2 ; CaO szigetelésnek azt a változatát, amikor az emlitett anyagokat /elektroliteket/ vizben oldva a talajra permetezik, s a talajba hatolva vegyi reakciók keletkeznek, amelyek következtében a talaj áteresztőképessége csökken. A felsorolt anyagok használata esetén a talajjal való el- keverás nem mechanikusan történik, hanem a szivárgás következtében keletkezik a keverék. A vízzárást a felhasznált vegyszer és a talaj agyagásványainak kölcsönhatása okozza. Az elektrolitekkel való szivárgásgátlásra legalkalmasabbak a montmorillonitot tartalmazó talajok /ha a talaj 50 %-nál több montmorillonitot tartalmaz, bentonitnak nevezik./ Közepesen alkalmasak az illitet és kevésbé alkalmasak kaolinitot tartalmazó talajféleségek. Jobb hatás elérésére a fenti anyagokat keverve is használják. A megfelelő szivárgásgátlás eléréséhez szükséges só mennyiséget az G a S A = 1724 összefüggésből számíthatjuk [33]. A - a só mennyisége kg/m2 G - a talaj térfogatsúlya kg/m , a - a keverendő talajréteg vastagsága m, S - a talaj báziscsere képessége. 2 Gyakorlati tapasztalatok szerint 1 m f 10 cm vastag talaj kezeléséhez a talaj minőségétől függően 3-5 kg konyhasó /NaCl/ szükséges [ 30J. A gyomtalanitott talaj felületét fellazítják, 15-20 %-os töménységű sóoldattal több - szőr meglocsol jók, majd a fellazitott talajt ledöngölik [ 34I. A sóoldat hatása fokozható, ha az oldathoz 0,1-0,2 % szódát /Na2CÜ3/ adnak. A sóval készitett szivárgásgátlő rétegek élettartama - a tapasztalatok szerint-3-8 év. Van tudomásunk 16 éve jól működő, sóval készitett szivárgásgátló felületről is [35]. Az emlitett módon készitett réteg hátránya a térfogatváltozása, amely ellen homok, salak vagy téglatörmelék adagolásával próbálnak védekezni. Hazai kisérletek során só alkalmazása nem volt eredményes, szódával viszont jó szivár- gásgótló réteget sikerült készíteni [ 3l] . A kisérlet folyamán a talaj fellazítása után 5 % töménységű szódaoldattal locsolták a csatorna fenekét és rézsűit. A locsolást annyiszor is2 mételték meg, hogy a talajra 0,3-0,5 kg/m szódamennyiség jusson. A locsolás utón simára döngölt felületet ismét meglocsoltók szódaoldattal. Ezzel az eljárással csupán homoktalajok esetén szereztek kedvezőtlen tapasztalatokat.
