Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
4. Vízfolyások rendezése
4.214. Hordalékfogó gát földből Szélesebb vízmosásokban, vagy olyan esetekben, amikor a kőanyag szállítása a gátakhoz nehézségekbe Ütközik, célszerű lehet földből épült gátakkal a hordalékot visszatartani. Ezek a földgátak különböznek a tározásnál használt és később tárgyalandó földgátaktól, vagy az árvizvé- delmi gátaktól. Az árviz átbocsátására készített megfelelő szerkezet ezeknél a gátaknál biztosítja, hogy a gát aránylag kismélységü vizréte- get és hordalékot tart vissza, tehát ez képezi a terhelést, viszont a másik két gátfajta célja elsősorban nagy magasságú vizréteg visszatartása. Hordalékfogó földgátat mutat az 59. ábra. Az árviz átvezetése a gát alatt egy egyszerű áteresztőként méretezhető csővel történik, azon59. ábra Földből épített hordalékfogó gát ban a beömlés alacsony aknán át történik, amely kezdetben m vastagságú vizréteg visszatartására alkalmas és ez a vizréteg árvizek idején az átbukási magassággal megnő. A völgyfenéken elterülő vizrétegben a sebesség olyan kicsi lesz még árvízkor is, hogy a hordalék leülepszik. Amint a hordalék feltöltötte az m rétegmagasságot, akkor az aknát egy csődarabbal megemelve megemeljük a bukóéi magasságát, és a gátat terhelő vizréteg magassága most a csődarab magassága lesz, hozzáadva az átbukási magasságot. (Az ábrán h). Ilyen módon addig emelhetjük az akna felső élét, amig elérjük a gát által meghatározott legfelső vízmagasságot. 4.3 ÁLLANDÓ VÍZFOLYÁSOK Az állandó vízfolyások medreinek vizsgálatánál a hegyvidéki-síkvidéki patakok és folyók felosztását fogjuk követni. Ez a felosztás nem ad éles határokat az egyes vízfolyás fajták között, azonban éppen rugalmas beosztása miatt alkalmasabb a további tárgyalásra. A hegyvidéki vízfolyások azok a vízfolyások, amelyeknél a hordaléktermelést nem ellensúlyozza elegendő hordalék érkezése. A meder tehát az alapkőzet ellenállásától függően gyorsabban, vagy lassabban, de 79 -
