Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

2. Csatornázás

Végül torkolati szivattyútelepre van szükség, ha a szennyviz a befogadóba - annak magas vizállása miatt - gravitációsan nem vezethető be.

Az 060, illetve 60/90 cm szelvényméretnél nagyobb csatornákat helyszinen készitik téglából, klinker téglából, vagy betonból. A kisebb szelvény méretű csatornákat előregyártott csövekből állitják össze. Ezek anyaga beton, vasbeton, kőagyag, ritkábban öntöttvas és acél. A csövek legáltalánosabb keresztszelvényalakja a kör- és tojásszelvény.

Nagyméretű, helyszinen készült csatornáknál más keres ztszelvény- alak is előfordul, mint pl. a párisi- és félpárisi, forditott tojás-, béka- száj-, forditott békaszáj-, stb. szelvény.

A csatornahálózatra üzemeltetési és kezelési célból különböző műtárgyakat épitenek. Ilyenek az aknák, a víznyelők,a záporkiömlők, a vészkiömlők, a zsilipek, a tározók és a kitorkollások.

Az aknák a csatornahálózat kezelését, tisztítását és ellenőrzését biztositő műtárgyak.

A kisebb csatornák ellenőrző és tisztitóaknáit a csatorna tengely- vonalába helyezik el, a nagyobb méretű, járható csatornák aknái közvetlenül a csatorna oldalán alakítandók ki. Az ilyen aknák 40 cm csatornaátmérőig egymástól 20-40 m távolságra, 40 cm-nél nagyobb átmérő esetén 40-60 m távolságra helyezendők.

A bukóakna építésére kerül sor, ha a nagyobb lejtésű csatorna- szakaszokon az áramlási sebesség túlzottá válik. A lejtés ilyenkor lépcsők beiktatásával csökkenthető. Ha a hossz-szelvényt függőleges lépcsővel szakítjuk meg, az aknát bukóaknának nevezzük (28. ábra).

H* a hossz-szelvényt lejtő beiktatásával szakítjuk meg surrantó- aknát (29. ábra) kapunk. Erre különösen a nagyobb lépcsők esetében van szükség, ahol a lezúduló viz dinamikai elejéből származó romboló hatásokat kell kiküszöbölni. A surrantő-akna lejtős feneke gyakran törtvonalú, a lerohanó viz mozgási energiájának mennél hatékonyabb megtörése céljából.

Öblítő-akna az olyan kis esésű csatornaszakaszokhoz tartozik, amelyekben a viz áramlási sebessége 0,4 m/sec-nál kisebb vagy ahol az usztatási mélység 3 cm alatti. Ilyen'esetben a csatornaszakasz felisza- polódása ellen kell védekezni.

Zsilipaknát kell építeni, ha a befogadó nagy vize az árvízvédelmi töltés mögötti területre a csatornán keresztül bejátszhatna. Az elzárást a betétpallők közé döngölt agyagtalajréteg biztosítja. Az elzárás időszakaszában érkező szennyvizet a zsilipakna felett elhelyezett ellenőrző aknán keresztül szivattyú emeli a befogadóba.

A víznyelők (30. ábra) a csapadékvizet vezetik a csatornahálózatba. Általában a gyalogjáró mellé kerülnek. A csapadékvíz felülről vagy oldalról folyik beléjük.- 40