Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
1. Vízellátás
\ Az összes kötött szénsavat alkotó kötött és félig kötött szénsavat a Ca(HC03)2 CaC03 + H20 + C02 reakcióegyenlet alapján értelmezhetjük: a kalciumhidrokarbonát 2 C02~je közül az egyik a CaCOg-ban kötve marad, a másik - félig kötött - gáz alakjában felszabadul. A kötött szénsav tehát a hidrokarbonátban levő szénsavnak a fele. A hidrokarbonát vizben való oldásához szabad szénsavra (CC>2 gázra) van szükség. Azt a szabad szénsavmennyiséget, amely a feloldódott Ca(HC03>2 oldatban tartásához szükséges, tartozékos (vagy egyensúlyi) szénsavnak nevezzük. Ha a viz éppen a tartozékos szénsavnak megfelelő szabad szénsavmennyiséget tartalmazza, akkor mész-szénsav egyensúlyban van. A természetben levő vizek a mész-szénsav egyensúlyánál általában több szabad szénsavat tartalmaznak, ezért agresszív tulajdonságokkal rendelkeznek. Ha a viz szabad szénsavtartalma kisebb a mész-szénsav egyensúlyánál, akkor a vizből CaCOg válik ki mindaddig, amig a Ca(HCC>3)2 koncentrációja le nem csökken arra az értékre, amely a tartozékos szénsavnak felel meg. A tartozékos szénsav mennyisége a viz hőmérsékletétől és karbo- nátkeményéségtől függ: ugyanaz a szabad szénsavtartalom a lágyabb és hidegebb vizben agresszívebben viselkedik, mint a keményebb és hidegebb vizekben, hiszen a szabad szénsav részét alkotó tartozékos szénsav mennyisége, az előbbi esetben kisebb, mint az utóbbiban. A szabad szénsav a viz pH értékét is befolyásolja. A pH értéket a hidrokarbonát és a szabad szénsav tartalom határozza meg. Ezek a viz hidrogénionkoncentráciőját ellentétes irányban befolyásolják. A vízben levő hidrogénkarbonát-ionok a következőképpen hidrolizálnak: HC03 + H20 ü H2C03 + OH H2C°3^ H+ + HCO" Az egyik esetbem tehát OH, a másik esetben H+ ionok keletkeznek. A viz szabad szénsavtartalma a Vizet agresszívvá teszi. Beszélünk mésszel betonnal és fémmel szembeni agresszivitásról. Az agresszív vizet vastalanitani kell. 24
