Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

10. Mezőgazdasági vízrendezés

Általában megállapítható, hogy a tagolt domborzat növeli a viz és a szél pusztitő tevékenységét, főleg a vizét, mert elősegíti az összegyü- lekezést és gyorsabb lefolyását, de a defláció is erősebb a szélnek ki­tett lejtőkön. A lejtő szöge elsősorban a vizerózió hatását fokozza. Vizszintes területen az erózió hatása általában kicsi. 4°-os lejtőn az erózió érez­hetővé válik, 8°-os lejtőn már veszedelmes lehet. Réteken és erdőkben a talajt akkor veszélyezteti az erózió, ha a lejtő szöge 15°-nál nagyobb. Teljesen letarolt területeken már 6-ll°-os lejtőn is szembetűnő az eró­zió hatása. A lejtő alakja, amely közel egyenes vonalú, domború és homorú szakadékokból összetett lehet, megszabja az eróziós pusztitás és ráhor- dás helyi hatását. J.Dvorák megállapitásai szerint a felsorolt lejtő-ala­koknak megfelelően az eróziós tevékenység a következő lehet: a) a közel egyenes vonalú lejtőn az erózió a középső és alsó har­madrészen rombolja a talajt, b) a domború lejtőn a talaj a lejtő alsó harmadában erősen károso­dik, viszont a felső harmadában változatlan marad s a középsőben csak igen kevéssé változik, c) a homorú lejtőn az erózió a felső és kissé a középső harmadban csökkenti a talaj termékenységét, az alsó harmadrész esetleg terméke­nyebbé válik, d) az összetett felszíni lejtőkön a talaj termékenysége csak jelenték­telen mértékben csökken a lejtő felső harmadában s leginkább a középső harmadban s a középső s alsó harmadrész határán csökken, a lejtő al­ján pedig változatlan marad, vagy megnő. A lejtő szögéhez hasonlóan jut érvényre a lejtő hossza és alakja. A lejtő hosszának növekedésével gyorsul és fokozódik a felületi erózió és előbbwutőbb a veszedelmesebb vályús, árkos és szakadékos erózióba megy át. A lejtőnek a nappal és a széllel kapcsolatos helyzete is hatással van az eróziós jelenségek jellegére. A naposabb fekvés a déli és a nyu­gati lejtőkön gyors és az erózió szempontjából veszélyes hóolvadást vált­hat ki. Ugyanakkor a védő hótakarőtöl megfosztott talajt a nappali és az éjjeli hőmérséklet közötti nagy különbségnek teszi ki. A szél hatásáról már az előzőekben szőlottunk. A deflációs hatást különben szépen jellem­zi a hőtakarónak a szél hatására bekövetkező átrendeződése. 10.333, Geológiai és talajtani tényezők Geológiai felépítés szempontjából minden olyan kőzet, amely függőle­ges irányban jobban vezeti a vizet, mint vizszintes irányban, elősegíti az eróziót. Például a lösznek függőleges szerkezete van. Ezért lösz-vidéken 184

Next

/
Thumbnails
Contents