Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
10. Mezőgazdasági vízrendezés
10.23 Mezőgazdasági drénezés A mezőgazdasági drénezés elsősorban talajcsövezésből áll. Talajcsövezés esetében először is megállapítjuk, hogy milyen talajcsövezési rendszert alkalmazunk. Vizsgálatunknál a talajminőségnek, a talajnedvesség okainak, a terepesésnek és a befogadó helyzetének figyelembevételével járunk el. 10.24 A talajcsőhálózatok helyszínrajzi és magassági kialakítása A gyűjtővezetékek helyszínrajzi elrendezését mindenekelőtt az egyes talajcsőhálózati elemek területének legmélyebb részei (terepmélyedések) szabják meg. A gyűjtővezetékek magassági helyzetét részben a szivóvezetékek magassági helyzete, részben a befogadó magassági viszonyai szabják meg. A gyűjtő- és szivóvezetékek magassági helyzetének meghatározásánál a cél, hogy az összegyűjtött viz zavartalanul jusson a szivóvezeték- ből a befogadóba. Ennek megfelelően a gyűjtővezetékek egyes szakaszokon, ahol a terep magas, mélyen a terep szintje alatt is haladhatnak. A gyűjtővezetékbe torkolló szivóvezetékek az egyes elemi talajcső- hálőzatokon belül általában egymással párhuzamos egyenesek. Helyszin- rajzi elrendezésüket főleg a terület esése, valamint az a körülmény szabja meg, hogy a talajcsövek kellőképpen összegyüjtsék és elvezessék a talajcsövezett terület vizét. A szivóvezetékek nyomvonalának megtörése csak kivételesen és csupán azzal a feltétellel engedhető meg, hogy fektetésüket különös gondossággal végzik. A szívók egymástól mért távolsága az un. drén-távolság, a talajnemtől, az átlagos évi csapadékmennyiségtől, a művelési ágtól és az ezeknek megfelelően választott csőmélységtől függ. Értéke 6 és 30 m között váltakozik. A talajcsőhálőzatokat elsősorban égetett agyagból készítjük, de készülnek betonból, fából, kőből, tőzegből, illetőleg vakondcsövenként. Égetett agyagcsöveket alkalmazunk minden olyan esetben, amikor a talaj eléggé teherbíró, nem csúszó, amikor a terep magassági alakulása lehetővé teszi a legalább 2-4%-os minimális esés alkalmazását és amikor nem áll 'fenn a gyökerek benövésének veszélye. Fagykárok ellen legalább 80 cm-es földboritással kell védeni. A fából készített talajcsöveket tőzegtalajok, süppedékes, vagy a talajcsövek fektetésére kis teherbíró képességük miatt alkalmatlan talajok víztelenítésére használjuk. A kőből készített talajcsővezetékek a vízrendezés legrégibb elemei. Ma már csak különleges esetekben alkalmazzuk. Ilyen esetek például a 178 -
