Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

10. Mezőgazdasági vízrendezés

A felszíni vízelvezetés legjelentősebb vízrendezési részműveletei:

a) a káros vizek elvezetése (a felszíni vizek elvezetése, a lecsa- polás stb.),

b) az árvizek elleni védekezés (csak a vízgyűjtőterületen belül keletkező felszini vízből származó árvizek elleni védekezés),

c) a medrek karbantartása (csak vízgyűjtő területen belül eredő vízfolyások medrének, de nem a vízgyűjtő területet határoló nagyobb töl- tésezett vízfolyások medrének karbantartása),

d) a viz rombolása, azaz az erózió elleni védekezés (elsősorban a hordalék visszatartása).

A b) és c) alattiakról a korábbiakban már volt szó.

Ezeknek a részműveleteknek a hatását elősegítik, vagy kiegészítik műszaki területen a tározási, tereprendezési stb. eljárások.

Mezőgazdasági területen a következő műveletek a jelentősek:

a) az egyszerű talajmüvelései eljárások (pl. a mélyszántás, a tárcsázás, a hengerlés stb.),

b) az összetett talajmüvelési eljárások (pl. a tarlőhántás, stb.),

c) az egyéb egyszerű és összetett mezőgazdasági eljárások (pl. a trágyázás, a humuszgazdálkodás stb.),

d) a korszerű összetett földművelési rendszerek.

10.12 Felszíni vízelvezetés tervezése

A vízrendezési tervek készítése során kiindulunk a fajlagos vízhozam számításából, majd megtervezzük a vízszállító hálózatot, a viz- tározó rendszert és a műtárgyakat, végül felülvizsgáljuk a vízrendezés várható mezőgazdasági és vízgazdálkodási hatását.

A csapadékból származó felszini viz mennyiségét becsléssel, részletes elemzéssel, a viz összegyűlekezési folyamatának vizsgálatával, a csatornában lejátszódó tározási folyamatok, a felszini tározódás, és a gazdasági hatások figyelembevételével határozhatjuk meg.

A talajvízből származó viz hozamának becslésénél helyszíni megfigyelési adatokból, vagy helyszíni észlelésekből levezetett és más, hasonló vízgyűjtőterületekre általánosított összefüggésekből lehet kiindulni.

Az árvízvédelmi töltéseken és a töltések alatt átszivárgó viz mennyiségének a becslésénél ugyancsak a helyszíni megfigyeléseket vagy a helyszíni észlelések alapján megállapított és más, hasonló esetekre általánosított összefüggéseket lehet felhasználni.

Az árvizekből adódó elöntéssel csak az ármentesitő töltések átszakadása, vagy töltések hiánya esetében kell számolni. Az első esetet a felszini vizek mennyiségének számításánál figyelmen kívül lehet hagyni: a második eset csak a töltésezetlen kisebb vízfolyásoknál jelentős (első168