Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

9. Öntözés

Az öntözőrendszer a legmagasabb rendű (nagy kiterjedésű) egység, mely öntözőfUrtökből tevődik össze.

Az öntözési egységek kialakításánál elsősorban a következőkre kell figyelemmel lenni.

Meteorológiai szempontok közül elsősorban a napfény, a hőmérséklet, a csapadék, a szél és a levegő páratartalma a döntő az öntözéses gazdálkodásra.

Növénytermesztési szempontból helyesen kell megválasztani, a termesztendő növényeket, az egyes növénycsoportokkal bevetett területek arányát, az öntözési és agrotechnikai eljárásokat, valamint az öntözött és nem öntözött területek arányát. Törekedni kell arra, hogy minél nagyobb legyen az öntözőrendszer által öntözhető és öntözött terület.

Az utak helyszínrajzi tervezésénél a nagyüzemi táblásitás szempont jai kell, hogy érvényesüljenek. Minden táblát legalább egyik oldalról föld ut határoljon. Az utakra merőlegesen 1000-1500 m-ként összekötő utakat kell tervezni. Meg kell oldalni az öntözőrendszeren belüli közlekedési lehetőségeket is. Az egyes öntöző fürtöket olyan közlekedési utakkal kell körülhatárolni, amelyek minden időben járhatók. A mezőgazdasági üzemi központból, vagy a település központjából minden tábla nagyobb kerülő nélkül legyen megközelíthető.

Mezővédő erdősávok telepítése esetén a hosszirányú utak az uralkodó szélirányra közel merőlegesek legyenek. Erdősítés elsősorban a folyópartok mentén, vízmosásokban, valamint a száraz gazdálkodású területrészeken legyen.

Az öntözés során a vizet be kell szerezni, el kell szállítani, szét kell osztani és a keletkező csurgalék- illetve csapadékvizet el kell vezetni.

9.3 A VÍZSZERZÉS

9.31 Az öntözővíz mennyisége és minősége

Az öntözővíz minőségi követelményeinek a meghatározásánál az öntözendő talajok sajátosságait, a termesztendő növényféleségeket, az adagolandó öntözővíz mennyiségét és az öntözés módját kell figyelembe vennünk. Az öntözővíz minőségét ugyanis, csak a viz-talaj-növény hármas viszonyának ismeretében állapíthatjuk meg helyesen. A vizsgálatoknak a vízben levő összes sótartalom, a nátriumsók, a szódatartalom és a magnézium tartalom meghatározására kell kiterjednie.

Megemlítjük, hogy a hazai vizeink közül az élő vízfolyások, a dunántúli talajvizek általában megfelelőek az öntözésre, a tavak és tározók vizei csak bizonyos előírások betartása esetén, a Duna-Tisza közi talajvizek az esetek többségében szintén jók az öntözésre, mig a tiszántúli talajvizek általában nem használhatók.

155 -