Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

9. Öntözés

9. ÖNTÖZÉS

9.1 AZ ÖNTÖZÉS CÉLJA

Az öntözés célja a talaj legkedvezőbb nedvességállapotának huzamos fenntartása, illetve átlagos csapadékosságu években a mezőgazda- sági termés mennyiségének növelése, aszályos időben pedig a termés biztos itása.

A viz a növények életében fontos szerepet játszik, mert a növények életfolyamataiban lejátszódó anyagcsere csak vizes oldatban jöhet létre.

A növények a táplálékot viz közvetítésével (vízben oldva) a hajszálgyökereik utján veszik fel. Miután a táplálékot felhasználták, a vizet nagyrészben leveleiken keresztül elpárologtatják. Ezt a folyamatot, melyet transpiráciőnak nevezünk a növényi sejtek szabályozzák. Szükséges tehát, hogy a talajban növények által felszabadítható viz legyen. Ennek a víznek a biztosítását oldjuk meg öntözéssel.

Mielőtt az öntözési módok részletes tárgyalására rátérnénk, röviden foglalkoznunk kell az öntözési területi egységekkel.

9.2 AZ ÖNTÖZÉSI TERÜLETI EGYSÉGEK

A mezőgazdaság legkisebb egységei a tábla és a tömb, mig az öntözés egységei az öntözőtelep (ezen belül az öntözött tábla), az öntöző fürt és az öntöző rendszer (116. ábra).

A tábla nagysága 5-40 ha között változik, attól függően, hogy felületi vagy esőszerü öntözésről van szó.

A tömb, az a legkisebb egység, amelyen egyfajta növényt termelnek és amelyet egyidejűleg azonos módon müveinek. A tömb szélessége 600-700 m, hosszának és szélességének aránya legalább 3:1 legyen.

Egy-egy tömb területe 150-230 ha.

A tömbön a növények évrŐl-évre folyamatosan követik egymást. Megfelelő vetésszerkezet kialakításához legalább 6-8 tömb szükséges.

Az öntözőtelep táblákból, esetleg tömbökből áll. A telep területének legnagyobb része öntözött, kisebb része öntözetlen. A termesztendő növények arányát és sorrendjét az öntözéses vetésforgók határozzák meg.

A vetésforgó azt jelenti, hogy valamely meghatározott területen előre meghatározott növénjféleségeket előre rögzített arányban termelünk.

153 -