Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

7. Víziközlekedés és víziutak

tál, hogy a csatorna keresztszelvényét nem szimmetrikusan épitjUk meg. A 104. ábra az aszimmetrikus megoldásnak egyik példáját szemlélteti. Az ábrán látható, hogy a csatorna kisebb vízmélységű része érdes burko­lattal van ellátva, mely a vízfolyás sebességének csökkenését eredménye­zi. Az érdesített burkolattal ellátott csatornarészekben haladnak a hajók hegymenetben, mig a völgyemenet a mélyebb csatornarészekben bonyoló­dik le. 7.33 A víziközlekedés műtárgyai és berendezései A vizi közlekedés műtárgyai és berendezései a következők: a) hajózsilipek, hajőemelők, és hajősiklők, b) hajőforditők, kitérők és várakozóhelyek, c) rakodók és kikötők, d) dokkok és sőják, e) jelző- és hírközlő berendezések, f) hidak, g) túlfolyók, h) csatornaalagutak, i) biztonsági és árvizkapuk, ‘ j) szivattyútelepek. A továbbiakban csak a b) és e) alatti műtárgyakkal foglalkozunk, a többi műtárgy és berendezés részletesebb ismertetését a "Műtárgyak" című fejezetben foglaljuk össze. 7.331. Hajóforditók, kitérőkés várakozóhelyek Hajőforditőkről, kitérőkről és várakozóhelyekről a hajócsatornákon kell gondoskodni, mert a viztükör szélessége általában nem elegendő ah­hoz, hogy a forgalom zavartalansága biztosítható legyen. Ezért olyan he­lyeken, ahol rakodás lehetséges, forditóhelyekről kell gondoskodni. For- ditőhely elrendezést mutat a 105. ábra. Az ábrán a hajó fordításának helyzeteit láthatjuk, mig a számozás a fordítás helyzetének sorrendjét mutatja. 132 ­Érdes burkolat

Next

/
Thumbnails
Contents