Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

7. Víziközlekedés és víziutak

7. VÍZIKÖZLEKEDÉS, VÍZIUTAK 7.1 A VÍZIKÖZLEKEDÉS ÁLTALÁBAN A vizi szállítás, illetve vízi közlekedés egyike a legrégibb szállí­tási, illetve közlekedési módoknak. Az utak, vasutak, sőt a szárazföldi jármüvek kifejlődése előtt is már igen fontos szerepet játszottak az em­beriség történetében. Legkezdetlegesebb formája az usztatás volt, ami­kor is a szállítandó terhet (legtöbbször fát, leölt vadat, vagy valamilyen úszó tárgyat) a folyóba bedobtak és a folyó alsóbb szakaszán kifogták. Ennél fejlettebb formája volt a tutajozás és az ereszkedés. Tutajozásnál a szállítandó terhet a szállitás előtt tutajjá alakították át, (kormányszer­kezettel látták el), tehát előkészítették az usztatáshoz, hogy az fennaka­dás nélkül tudjon eljutni a célállomás helyére. Ereszkedésnél már hajót, vagy ladikot raktak meg áruval, melyet szintén kormányszerkezettel sze­reltek fel és azt engedték leúszni a folyón. A szállításnak fejlettebb formáját jelentette az evezés, vagy cs.ák- lyázás, - a hajótestet evezőkkel, illetve rudakkal mozgatták - mert a szál­lítási sebesség növelésén kívül lehetőség nyílt a vízfolyással szemben va­ló szállításra is. Mivel a sebesebb folyószakaszon ez a megoldás nem volt lehetséges, idővel a vontatás is kifejlődött, melynek során a folyó­parton kiépített vontató utakról, kötéllel vontatták a hajókat. A vizi szállitás fejlődésének következő lépcsőjét a szél erejének felhasználása, a vitorlázás jelentette. A vizi közlekedésnek ez a formá­ja kezdetben csak lassú folyású folyókon fejlődött ki és teljes tökéletes­ségét a tengeri hajózásban £i*e el, ahol évezredeken át a legeredménye­sebb és legjobban használt módszer volt. A tengeri vitorláshajók sokáig megtartották az evezős mozgást is, de az evező csupán kiegészítő (tartalék) eszköz volt szélcsendes esetek­re. A hajózás ugrásszerű fejlődése a gőzhajó bevezetésével kezdődött meg. Ettől az időtől kezdve a vizi szállitás vagy géphajők által vont, vagy tolt uszályokban, vagy saját erejéből tovahaladó teherhajókon törté­nik. Az előbbiek inkább a folyókon, az utóbbiak pedig a tengeren történő szállítást bonyolítják le. A folyókon a saját erejéből tovább mozgó teher­hajó főleg gyorsáruk szállítására használatos. 127 -

Next

/
Thumbnails
Contents