Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

6. Ármentesítés és árvédelem

Szivárgó padka Vízzáró szőnyeg Szorító gát 6.32 Védekezés hullámverés ellen Ha széles hullámtérnél a hullámtéri erdők, vagy hullámvédő faso­rok nem csökkentik a hullám keletkezésének lehetőségét, kedvezőtlen szélirány esetében a töltéseket igen erős hullámverés érheti. A töltés rézsűhöz közeledő hullámok terjedési sebessége növekszik a mélység csökkenésével és a töltés rézsűre már átbukő hullám ütközik. Az átbu­kó hullám (88. ábra) ütést ad át a töltésrézsűnek és felfut arra. A fel­futó viz a nehézségi erő hatására a rézsűn újra visszafolyik. A hullám tehát egyrészt lazitja a talajt az ütéssel, másrészt a lefelé áramló viz elmossa a meglazult talajrészeket. A lefelé áramló viz azonban akkor, ha nem túl meredek a rézsű csak lassan húzódik vissza és igy a követ­kező hullám legtöbbször a visszahúzódó vizrétegbe ütközik. A vissza­húzódó vizréteg mint vizpáma, csökkenti a hullám ütését. Ez a magya­rázata annak, hogy kedvező az 1:3-as rézsű. Legnagyobb hullámütést függőleges falaknál mérhetünk. Hosszabb hullámzás esetén a gyepszö- nyeg megbomlik és a 88. ábrán jobboldalt látható módon a hullámverés a töltést megbontja. Ha ez ellen nem védekezünk, bizonyos idő múlva a hullámverés teljesen elmoshatja a töltés felső részét és az átömlő viz töltésszakadást okozhat. 88. ábra Hullám hatása a lejtőre 116 -

Next

/
Thumbnails
Contents