Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
6. Ármentesítés és árvédelem
6.2 RÉSZLEGES ÁRMENTESÍTÉS Részleges ármentesitésnél vagy csak bizonyos magasságú árvizek ellen épitUnk ki gátakat, vagy a teljes magasságú árvizek ellen védekezünk ugyan, de az ártérnek csak elenyésző kis részén. Az első módszert látjuk a nyári gátak építésénél, a második módszert a körgátakkal való védekezésnél. 6.21 Nyári gátak Nyári gátakkal a nagyon széles hullámtérnek mezőgazdaságilag értékesebb területeit szoktuk megvédeni a nyáron előforduló alacsonyabb magasságú árvizek ellen, azonban nem védjük a gátakat akkor, ha a tavaszi olvadáskor levonuló magasabb árvizek érkeznek. A nyári gátakon tehát a magas tavaszi árvizek átömlenek és e gátakkal védett területet elárasztják. Az árvíz levonulása után gondoskodni kell arról, hogy a gátak között megrekedő viz lefolyást találjon. A gazdálkodás szempontjából ez azt jelenti, hogy csak olyan növények termelhetők a nyári gátakkal védett területen, amelyek a tavaszi vizelboritást kibírják, vagy ilyenkor a talajt parlagon hagyják és csak utána kerülnek tavaszi vetemények a földbe. A gátak építésénél gondoskodni kell olyan megoldásokról, amelyek kár nélkül engedik az árvizeket átömleni a töltéseken, és megfelelő nyílásokról, amelyeken át az árviz a területről lehuzódhat. Nagyobb területeket védő nyári gátaknál megfelelő zsilipekkel kell gondoskodni a viz be- és leeresztéséről. Egyszerűbb esetekben alkalmasabbak a betétgerendákkal elzárható nyílások. 6.22 Körgátak A körgátakkal való védekezés tanyák és községek védelmére az egységes folyőmenti árvédekezés bevezetése előtt gyakori és szokásos módszer volt. A körgátakkal körülvett területről gondoskodni kellett az összegyülekező csapadékvíz és a beszivárgó viz elvezetéséről, úgyszintén meg kellett szervezni az árviz ideje alatt az élelmezést a körgátak mögé menekült emberek és állatok számára. Az egységes gátrendszerek kiépítésével a régi körgátak mint másodrendű védvonalak védenek egy- egy települést. Hullámtérben, vagy nem mentesített ártér szélén létesített ipartelepeknél, vagy nagyobb mezőgazdasági üzemeknél napjainkban is előfordul, hogy körgáttal kell megvédeni a települést. A körgát legtöbbször alacsony, csak ritkán kap árvizet és ezért fenntartását gyakran elhanyagolják. Célszerű tehát széleskoronáju gátat létesíteni, kedvező ha ezt 114 -
