Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

5. Természetes vízfolyások szabályozása

5.27 Iszapoltató művek

Olyan helyeken, ahol a sarkantyú épitése kellő eredménnyel nem járt, vagy a sarkantyúk hatását gyorsítani akarjuk, iszapoltató mliveket alkalmazhatunk. Ezek a mllvek a sarkantyúk között stirUn elhelyezett általában rőzséből készült olyan müvek, amelyek a vízfolyás sebességét csökkentik és ezáltal az iszap lerakódását elősegítik.

5.28 Mederátvágások készítése

Mederátvágások akkor szükségesek, ha a folyó erős tulfejlett ka- nyarai miatt már annyira lecsökkentette az esését, hogy a horda lékszál- litást nem győzi megfelelően és meg kell szüntetni a folyómeder emiatt előálló emelkedését. Indokolhatja azonban a mederátvágás készítését a hajózás biztosítása, vagy esetleg vizerőhasznositás érdekében szükséges esésnövelés is. Nagy folyóknál a mederátmetszésnél is lehetőség szerint kihasználjuk, a folyó munkavégző képességét és az átmetszés anyagának nagyrészét, amennyiben ez a folyó természetének megfelelő hordalékkal egyező, a folyóval szállíttatjuk el.

Ebben az esetben a tervezett átmetszés domború partjának közelében jvezérárkot_J;étesitto^ amelynek szélessége és mélysége mintegy egyharmada-kétharmada a tervezett szélességnek, ill. mélységnek (lásd 82. ábra). A vezérárok kiemelése után a régi meder elzárásáról gondoskodni kell. Az elzárás^ fokozatosan kell építeni olyan ütemben, hogy azt a vízmennyiséget, amelyet a vezérárok, ill. a fokozatosan bővülő átmetszés nem tud elvezetni, az elzáráson tudjuk átbocsátani. Biztosítani kell ui. hogy a középviz az átmetszés kifejlődése alatt is kiöntés nélkül levezetésre kerülhessen.

A folyók átmetszésénél is, mint a partátvágásoknál is a hosszszelvény megváltozik és az esések az átmetszésben ideiglenesen megnőnek. A folyó azonban ezt a nagyobb esést igyekszik elosztani hosszabb szakaszon a mederben és ezért az átmetszés fölött mélyülés, alatta fel- töltődés várható.- 105