Ijjas István: Vízgazdálkodási projekt tervezés (EJF, Baja, 1998)
7. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés
7.vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés A társadalom igényt tart arra, hogy beleszóljon a vízgazdálkodási döntésekbe, lelassít, megakadályoz vízgazdálkodási tevékenységeket akkor, ha erre nem kap lehetőséget. Bár jogszabályok már előírják, a társadalommal való konzultációnak, a társadalom döntésekbe való bevonásának hatékony módszerei azonban még nem alakultak ki. Magyarországon életbelépett a közbeszerzési törvény. A nagyobb munkákat csak pályázat úíján lehet kiadni. A mérnök-szakértői munka területén a potenciális vállalkozó réteg az elmúlt években jelentős mértékben átalakult. A legtöbb nagy kutatóintézet és mérnök iroda tönkrement. A kreatív, jó menedzserképességű szakemberek magán-mérnöki irodákat alakítottak, amelyeknek még csak néhány éves múltja van. Ezek közül sok a régi, nagy mérnök-irodáknál többszörösen hatékonyabban dolgozik. Vannak azonban a munkákat alacsony áron vállaló és rossz vagy elfogadhatatlan minőségben megoldó vállalkozások is. A kialakult új helyzetben különösen fontos szerepe van a szabványosításnak, a jogi szabályozásnak, a minőségbiztosításnak és a mérnök irodák által alkalmazott szakértők referenciáinak. Nehéz az integráció (a gazdasági szektorok egy részének nincs, vagy csak most készül a hosszabb távú fejlesztési koncepciója, csak most készülnek az új követelményeknek megfelelő területfejlesztési tervek, amelyek megalapozhatják a vízgazdálkodási tervezést. A társadalom víztudata nem megfelelő. Bár ezen a téren az elmúlt években jelentős a fejlődés, a társadalom víztudatának pozitív értékei nem érvényesülnek, mert a társadalom olyan gazdasági problémákkal küszködik (infláció, munkanélküliség stb.), amelyeket kénytelen előtérbe helyezni a vízvédelemmel szemben. A nemzetközi vízgyűjtő-gazdálkodásnak nincsenek kialakult eszközei. Sok fontos, hasznos nemzetközi egyezmény illetve ajánlás csak papíron létezik, nem hajtják végre őket. Magyarország földrajzi fekvése miatt a vízgazdálkodásban sajátos helyzet alakul ki. Az országon áthaladó folyók szempontjából Magyarország a Duna-medencében fekvő EU országokhoz viszonyítva "alvízi" fekvésű, érdekei eltérnek a "felvízi" országokétól. Az alvízi helyzet és a vízminőség romlása miatt szükséges - jelentős mértékű - magyar ráfordítások másutt térülnek meg. A külföldön eredő folyók medrében történő energetikai és más célú víztározások és vízvisszatartások, ill. az ezek miatti gyakori és jelentős vízszint-ingadozások folyó- és mederszabályozási, ill. eróziós következményei jelentős terhet jelentenek Magyarországnak. A vízügyi infrastruktúra-fejlesztés fajlagos ráfordítás igénye jelentős, ugyanakkor a megtérülési idő hosszú és ez jelentős ellentmondást takar. A víziközműveket tulajdonló, ill. üzemeltető szervezetekkel kapcsolatban jelentős akadályozó tényezők a jogszabályi hiányosságok, ill. ellentmondások. A magyar vízdíj-rendszer nem Európa- konform, az átállás valós nehézségekkel jár majd. Jelenleg nem megoldott a fogyasztóvédelem a víziközmű szolgáltatásokban. A víz- és csatornamű szolgáltatások díjszínvonala egyes térségekben, illetve egyes társadalmi csoportok esetében eléri az "elviselhetőségi határt", azaz a háztartási kiadásoknak túl nagy hányadát teszik ki a vízmű (és csatornamű) szolgáltatásért fizetendő díjak. A víznyerő helyek geológiai adottságaiból következően, természeti okok miatt - az EU ivóvízre vonatkozó egyes vízminőségi követelményei (pld. arzén) jelenleg illetve távlatban sem elégíthetők ki reálisan. Ezeket a körülményeket a csatlakozási tárgyalásokon ismertetni kell, a teljesítésükre mentességet, illetve átmeneti időszakot keli kérni, a teljesítés feltételeit részletesen ki kell dolgozni. A szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás terén az EU direktívák tartalmi szempontból nem okoznak problémát, hiszen a magyar szakmai gondolkodás ezekkel lényegében egyező, (bizonyos értelemben szigorúbbak is vagyunk, mivel a csatornázást és szennyvíztisztítást általában együtt kezeljük, eltekintve a nagyvárosi ellenpéldáktól). Ugyanakkor a csatornázás, szennyvíztisztítás terén a fejlesztési szintek elérésére vonatkozó EU határidők teljesítése Magyarország számára csak időben eltolva lehetséges. A csatornázási-szennyvíztisztítási országos keretterv és kormányhatározat ennek szellemében készült. Az EU csatlakozáshoz a magyar vízgazdálkodás szakember gárdájának a szakmai tapasztalatai és államigazgatási gyakorlata megfelelő. Ugyanakkor hiányos a magyar szakemberek nyelvtudása. Magyarország osztott vízgyűjtőkön helyezkedik el, elvágva a természetes vízgyűjtő területek jelentős részétől. Az ország hasznosítható felszíni vízkészleteinek és a levonuló árhullámoknak az alakításában szerepet játszó hegyvidéki vízgyűjtő területek az ország határain kívül ésnek és ez számos szakmai probléma forrása. A nemzetközi vízgyűjtő menedzsment jogi feltételeit meg kell teremteni. 56 ©Phare Program HU - 94.05
