Ijjas István: Vízgazdálkodási projekt tervezés (EJF, Baja, 1998)
7. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés
7.vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés tervezés elvének alkalmazásától - várnak az Európai Unióban. Erre kívánják majd építeni az országos illetve EU szintű vízgazdálkodási politikát és stratégiát. A központi előkészítő tevékenységek és intézkedések megtételéhez nem kívánják majd megvárni, amíg az országok, illetve az EU teljes területére vagy annak nagy részére elkészülnek a vízgazdálkodás fejlesztési tervek. Ha több helyen nagy súllyal jelentkezik ugyanaz az igény a vízgyűjtők problémáinak központi megoldására, akkor központi megoldást keresnek. 7.2.2 Vízgyűjtő gazdálkodási tervezés a Duna vízgyűjtő területén A vízgyűjtő gazdálkodás és a vízgyűjtő gazdálkodási tervezés alkalmazásának az EU tagországokban szerzett tapasztalatait, a Duna-völgy négy vízgyűjtő területének vízgyűjtő gazdálkodási és vízgyűjtő gazdálkodási tervezési tapasztalatait (Vág - Szlovákia; Iskar - Bulgária; Dráva - Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Magyarország és Prut - Ukrajna, Románia és Moldova) foglalta össze és értékelte az angol HR Wallingford által koordinált PHARE projekt ("Helyzetkép a Vízgyűjtő Gazdálkodás Gyakorlatáról a Duna Vízgyűjtőjén" PHARE Project -PHARE 95-0736.00). Anglia a vízgyűjtőre épülő vízgazdálkodási tervezés és vízügyi igazgatás egyik úttörője Európában és világviszonylatban is. Ezért nagyon fontos odafigyelni arra, hogy a HR Wallingford-nak, a vízgazdálkodás világhírű kutatóintézetének szakértői mit állapítottak meg a vízgyűjtő gazdálkodásról és vízgyűjtő gazdálkodási tervezésről a Duna völgyének országaiban. Nagyon fontos ez akkor is, ha tudjuk, hogy Angliában nemzetközi vízgyűjtő nincs (legfeljebb a tengereken), ami viszont a Duna völgyében és Magyarországon nagyon fontos jellemzője a vízgazdálkodásnak. Az angliai vízgyűjtők jellege is általában jelentős mértékben különbözik a Duna völgyének a vízgyűjtőitől. 7.2.3 A Duna völgyére vonatkozó legfontosabb megállapítások • A projektben résztvevő minden Duna-völgyi ország fontosnak tartja a vízgyűjtő gazdálkodást és a vízgyűjtő gazdálkodási tervezést. • Minden ország törekszik az integrált vízgyűjtő gazdálkodásra. • Az egyes országokon belül is vannak nehézségek, azonban a nemzetközi vízgyűjtőkön még ennél is sokkal nehezebb megvalósítani a vízgyűjtő gazdálkodást. • Az Európai Gazdasági Bizottság 22 nemzetközi vízgazdálkodási egyezményt tart nyilván a Duna völgyében, azonban ezek nem foglalkoznak a nemzetközi vízgyűjtő gazdálkodással. • A nemzetközi vízgyűjtő gazdálkodás és vízgyűjtő gazdálkodási tervezés módszertana még kidolgozatlan. 7.2.4 Az EU tagországokra vonatkozó legfontosabb megállapítások • Csak Angliában, Walesben és Skóciában van olyan vízgyűjtő gazdálkodási szervezet, amely kifejezetten a vízgyűjtő határokra épül. A többi országokban a politikai határoknak van meghatározó szerepük. • A vízgyűjtő gazdálkodás intézményrendszere minden országban különböző, és a politikai és kulturális fejlődés függvénye. Nem képzelhető el egységes rendszer létrehozása az EU minden tagországában. 7.2.5 Az EU tagországok és a Duna-völgyi országok összehasonlításának legfontosabb megállapításai • A Duna-völgyi vízgyűjtők földrajzi méretei általában nagyobbak, mint az EU tagországok vízgyűjtőinek méretei. • A hidrológiai és környezeti problémák is általában nagyobbak a Duna vízfolyásrendszerében, mint az EU vízrendszereiben. • Az EU-ban a Rajna az egyedüli igazán nemzetközi folyó, amely csak négy országon folyik keresztül. A Duna ezzel szemben tizenhárom országot érint vagy keresztez és vannak olyan mellékfolyói, amelyek maguk is jelentős nemzetközi vízrendszernek tekintendők. • A Duna-völgyi országok gazdasági helyzete Németország és Ausztria kivételével gyenge, különösen a Duna-völgy alsó részén. Phare Program HU-94.05 45
