Ijjas István: Vízgazdálkodási projekt tervezés (EJF, Baja, 1998)
5. Műszaki szabályozás
5. műszaki szabályozás foglalkoztak, hogy milyen sokba fog kerülni Magyarországnak illetve az EU - hoz csatlakozni kívánó közép és kelet európai országoknak az EU szennyvíztisztításra vonatkozó direktíváiban előírt követelmények teljesítése. Számos olyan tanulmány is található a szakirodalomban, ami azzal foglalkozik, hogy milyen kedvező és kedvezőtlen tapasztalatokat szereztek az EU egyes tagországaiban az EU direktíváinak bevezetése során. Ezekből sokat tanulhatunk. 5.3.2 Az európai műszaki integráció Zöld Könyve Az Európai Közösségek (EK) Bizottsága 1990-ben Zöld Könyv címen nyilatkozatot adott ki az európai szabványosítás fejlesztéséről és azokról a teendőkről, amelyek elvégzését a Bizottság az európai műszaki integráció meggyorsítása érdekében szükségesnek tartja. A Zöld Könyv hangsúlyozza a szabványosítás megnövekedett jelentőségét. Az Európai Közösségnek a jogszabályok összehangolására készülő ún. Irányelvei (Direktívái) csak a legfontosabb biztonsági, egészségvédelmi, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi követelményeket írják elő, a részleteket pedig az Európai Szabványok rögzítik. A Zöld Könyv kitér a közösségen kívüli országokkal való együttműködés kérdéseire is. Bár kívánatosnak tartotta volna további európai országok bekapcsolódását, a Bizottság úgy vélte, hogy az európai szabványügyi szervek teljes jogú tagságának rövid időn belül való kiterjesztése késleltetné a kitűzött cél elérését, mert növelné a jelenlegi tagság nehézségeit abban, hogy egyes bonyolult műszaki kérdésekben megegyezzen. A Bizottság szerint az együttműködés legmegfelelőbb módja a társult tagság, mert a társult országok idejében tájékozódhatnak a szabványosítási munkákról. A szabványosítás fontosságát húzta alá az Európai Közösség Tanácsának 1992-ben hozott határozata is. 5.3.3 Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) Az Európai Szabványok (EN) az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) gondozásában jönnek létre. Az Európai Szabványügyi Bizottságot (CEN) az Európai Közösség (EK) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) hozták létre. A CEN a CEN-ből és a CENELEC-ből álló Közös Európai Szabványügyi Intézmény egyik része. A CEN szorosan együttműködik az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottsággal (CENELEC). A CEN és CENELEC működését közös Belső Szabályzat alapozza meg. Ennek angol, francia és német a hivatalos nyelve. Az angol nyelv valamivel fontosabb a másik két nyelvnél, mert vannak olyan dokumentumok, amelyeket a CEN csak angol nyelven készít el. Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) szorosan együttműködik a Nemzetközi Szabványügyi Szervezettel (ISO). Erről tanúskodik az együttműködésről kötött egyezmény is. Az Európai Szabványügyi Bizottság érdeke a világméretű szabványosítás és lehetőleg csak olyan esetekben foglalkozik saját Európai Szabvány kidolgozásával, ha ez feltétlenül szükséges, mert az adott témakörben átvehető ISO vagy egyéb szabvány nem létezik. 5.3.4 Az Európai Közösségtől (EK) az Európai Unióig (EU) A műszaki szabályozások európai szintű harmonizációja az európai egység létrehozására irányuló törekvések fontos része. Az Európai Szabványok rendszere és kialakulásuk története szorosan összefügg az Európai Közösség (EK) illetve 1994 januárjától Európai Unió (EU) történetével. Ennek többek között a következők voltak a legfontosabb eseményei: • • 1957-ben hozta létre az Európai Közösség elődjét - a Közös Piacot - Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, NSZK és Olaszország. • 1967-ben alakult ki az Európai Közösség intézményeinek rendszere. • 1973-ban Dánia, Írország és Nagy-Britannia csatlakozott az Európai Közösséghez. • 1981-ben Görögország lett az Európai Közösség tagja. • 1986-ban Spanyolország és Portugália csatlakozott az Európai Közösséghez. • 1991-ben az Európai Közösség aláírta a társulási megállapodásokat Magyarországgal, Csehszlovákiával és Lengyelországgal. Phare Program HU-94.05 33
