Ijjas István: Konfliktuskezelés a vízgazdálkodásban (EJF, Baja, 1998)
5. Társadalom bevonása a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésbe
5. társadalom bevonása a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésbe konzultációs eljárás módjáról. Egyúttal kéri ezen szervezetek közreműködését a szükséges információk rendelkezésre bocsátásában. A konzultációs terv a feltárt és kiértékelt információk lényegretörő, jól áttekinthető bemutatásával ki kell terjedjen • a terület természeti adottságaira, társadalmi és gazdasági viszonyaira; • a vízgyűjtőhasználatok számbavételére; • a terület regionális kapcsolódásainak feltárására; • a környezeti, területfejlesztési és vízgazdálkodási peremfeltételekre; • a vízgyűjtő problematikus kérdéseire és ezek megoldási változatainak számbavételére. Elsőként a konzultációs terv előzetes, munkaközi változata készítendő el. A belső konzultációk célja, hogy a vízügyi hatóságok és szervezetek, illetve ezt követően a vízhasználatok engedélyezésében érintett más hatóságok - a konzultációs tervben foglaltakat megismerve - kialakíthassák közös álláspontjukat. A belső konzultációba bevonandók köre: • Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, • Országos Vízügyi Főigazgatóság, • területileg illetékes vízügyi igazgatóság(ok), • Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, • környezetvédelmi felügyelőségek, • nemzeti park és természetvédelmi igazgatóságok, • a vízitársulatok, • víziközmű üzemeltető szervezetek. A belső konzultáció, az előkészítő egyeztetésekkel tulajdonképpen már a tervezés első lépéseinél megkezdődik a konzultációba bekapcsolódók között. Az egyeztetésekről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell felvenni. Formális külső konzultáció ebben a szakaszban nem szükséges, mindamellett az adatgyűjtés és tájékozódás érdekében célszerű informális módon kapcsolatot tartani az érintett hatóságokkal és a vízgyűjtőhasználókat képviselő szervezetekkel. 5.6.5 Belső konzultációk lezárása, konzultációs terv véglegesítése A belső konzultációk lezárására a konzultációs terv előzetes változatának a belső konzultáció résztvevői általi megvitatását követően kerül sor. A konzultáció résztvevőinek állásfoglalásáról jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt szükséges készíteni. A konzultációs terv véglegesítése a belső konzultáció következtetéseinek figyelembevételével történik. 5.6.6 Külső konzultáció A külső konzultáció célja a társadalom érintett körének bevonása a tervezésbe. Ezáltal válik lehetővé, hogy a belső konzultáció nyomán kialakult konzultációs tervet a szélesebb szakmai körök, illetve a térség érintett csoportjai is megismerhessék, megvitathassák; így megállapodás jöhessen létre a vízgyűjtő védelméről, használatáról és a környezetvédelmi célkitűzésekről, valamint részletes észrevételek gyűljenek össze a fölmerült kérdésekről és ajánlásokról. A külső konzultációba bevonandók körét a vízgyűjtő sajátosságaitól függően kell megállapítani, figyelembe véve a következő, nem teljes listát: • a Földművelésügyi Minisztérium megyei hivatalai, • megyei önkormányzatok és azok területi szövetségei, • megyei területfejlesztési tanácsok, • települési önkormányzatok és azok területi szövetségei, 36 ©Phare Program HU - 94.05
