Ijjas István: Konfliktuskezelés a vízgazdálkodásban (EJF, Baja, 1998)
2. A társadalom bevonása a döntésekbe
2. a társadalom bevonása a döntésekbe egyetlen lehetőség arra, hogy a lakosság véleményéről megbízható információkat szerezzünk. A nyilvánosság bevonásának sok szakértője hangsúlyozza azt, hogy egyetlen hivatal vagy intézmény sem tudja igazán, hogy mit akar a nyilvánosság és mi a legjobb számára, és hogy hogyan fog a nyilvánosság reagálni egy döntésre. A nyilvánosság bevonása előhozza a jogi és egyéb korlátokat. 2.4.1.2 Tájékoztat a helyi értékrendekről, lehetővé teszi a helyi szempontok figyelembevételét A nyilvánosság bevonása megmutatja az erejét és a pozícióját a különböző érdekcsoportoknak. Szociális felmérések és kutatások alapján egyre inkább nyilvánvaló, hogy a zárt közösségek, csoportok belső értékviszonyainak ismerete nélkül semmilyen, a közösséget befolyásoló döntés biztonsággal nem hozható. Ahhoz, hogy a kedvezőtlen fogadtatás kockázatát a minimálisra csökkenthessük, ismerni kell a helyi értékrendet, amely ismeretében megbecsülhetők a döntés hatásai, következményei. A nyilvánosság bevonása az a módszer, amely mindezt lehetővé teszi. 2.4.1.3 Megalapozza a tervezői és döntéshozatali eljárás hitelét A tervezői és döntéshozatali munka alapvető feltétele a potenciálisan érintett lakosság részéről jelentkező bizalom, az akció tervezéséért és végrehajtásáért felelős intézmények munkájának hitele. Ezt a hitelt megalapozhatja az, ha a hivatal felismeri a fontos problémákat, megfelelő információkat szolgáltat és a beruházás hatásait a helyi viszonyoknak megfelelően becsüli. Ehhez nyújthat segítséget a nyilvánosság bevonása. 2.4.1.4 Konfliktus feloldó szerepe van A nyilvánosság bevonása előhozza a konfliktusokat, lehetővé teszi az elfogadható fejlesztési változatok kiválasztását és az elfogadhatatlanok elhagyását. A tervezési munkálatok során a résztvevők között konfliktusok alakulhatnak ki. Konfliktus keletkezhet együttműködéses és versenyhelyzeten alapuló kapcsolatok esetében is. A konszenzuskeresés leírható úgy, mint egy együttes problémamegoldás, amelyben a felek közös érdeke, hogy egy kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak. A nyilvánosság bevonása elősegítheti a véleménykülönbségeknek a nyilvánosságra jutását, így hozzájárulhat ahhoz, hogy a szembenálló felek pontosan megismerjék egymás álláspontját, ami nélkül a konszenzus lehetősége minimális. 2.4.2 A társadalom bevonásának hátrányai Természetesen szólni kell a nyilvánosság bevonásának következményeként fellépő hátrányokról is. Ilyenek lehetnek például: • sok új szempont vetődik föl, és emiatt kaotikus állapot keletkezik; • hibás információk terjednek, amit a szakértelem hiánya okoz; • a beruházás elhúzódik; • a beruházási költségek nőnek. Egy helyesen megtervezett nyilvánosság bevonási program azonban nem feltétlenül eredményez nagyobb anyagi ráfordítást, és nem okoz jelentős késést a döntési eljárásban. Az, aki csak a hátrányokat sorolja, mindenképpen rövidtávon gondolkodik, és nem veszi észre, hogy a pillanatnyilag elpocsékoltnak tűnő pénz és idő a távolabbi jövőben busásan megtérül. 2.4.3 A társadalom sikeres bevonásának feltételei A társadalom sikeres bevonásának legfontosabb feltételei a következők: • egyértelműen meg kell állapítani az érintett és az érdeklődő nyilvánosság csoportokat, • fő feladatnak kell tekinteni a konfliktusok csökkentését, • a konfliktusok csökkentésének fontos feltétele az, hogy már a tervezés kezdetén vonjuk be a nyilvánosságot, • a tervezés, megvalósítás és üzemeltetés minden fázisába be kell vonni a nyilvánosságot, • a tervezők és a nyilvánosság közötti párbeszéd eredményessége a kölcsönös tisztelet és megbecsülés függvénye, 20 ©Phare Program HU - 94.05
