Ijjas István: Konfliktuskezelés a vízgazdálkodásban (EJF, Baja, 1998)
1. A probléma-megoldás és a döntéshozatal folyamata
1. a probléma-megoldás és a döntéshozatal folyamata A FONTOS KÜLDETÉSÜ, A DÖNTÉSEKET ELŐKÉSZÍTŐ INTÉZMÉNYEKNEK HATÉKONYABBAKNAK KELLENE LENNIÜK. PAPÍRON MEGOLDANI EGY PROBLÉMÁT ÉS MEGVALÓSÍTANI AZT A VALÓSÁGOS POLITIKAI ÉS ÉRDEKVISZONYOK KÖZÖTT, KÉT LÉNYEGESEN ELTÉRŐ DOLOG. OLYAN DÖNTÉSI STRATÉGIÁT KELL ALKALMAZNI, AMELY A PROJEKTEK/PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁRA KONCENTRÁL! EHHEZ A TÁRSADALMAT BE KELL VONNI A DÖNTÉSEKBE! A TRADÍCIONÁLIS GAZDASÁGI ÉS MÉRNÖKI ÉRTÉKEK MELLETT A TÁRSADALMI ÉRTÉKEKET IS FIGYELEMBE KELL VENNI A DÖNTÉSEKHEZ! AZOK A DÖNTÉSHOZÓK, AKIK NEM ÉRTIK MEG, HOGY GYAKORLATILAG BÁRMELY A TÁRSADALMAT ÉRINTŐ JAVASLAT MEGVALÓSÍTÁSA KÜZDELMET JELENT, ÉS AKIK NEM TESZNEK MEG MINDENT, HOGY EZT MEGNYERJÉK, AZOK VESZÍTENEK, ÉS BUKÁST BUKÁSRA HALMOZNAK MAJD ÉS A JAVASLATAIKAT LEFÉKEZIK, LEÁLLÍTJÁK, KOMPROMITTÁLJÁK, MEGVÉTÓZZÁK, KISIKLASZTJÁK, MEGTORPEDÓZZÁK. A külföldi tapasztalatok szerint az állami intézményekben dolgozó hivatalnokok és menedzserek szerint egyre nehezebb megvalósítani a projekteket. Néhány állami hivatalnak nagyon nehéz, makacs problémák megoldása a feladata. Vannak olyan problémák, amelyeket azért nem tudnak megoldani, mert: • még nem ismerik eléggé őket és vannak, amelyeket nem tudnak megoldani, mert • papíron ismerik a lehetséges megoldásukat, de nem tudják alkalmazni. Az olyan intézmény, amely sikeresen megvizsgálta a problémát és megtalálta a jó megoldását, de nem tudja megvalósítani azt, ugyanúgy nem teljesíti a társadalmi küldetését, mint az olyan intézmény, amely nem érti meg a megoldandó problémát. Az Egyesült Államokban az a tapasztalat, hogy a nagy, komplex projektek és programok 80%-át lefékezték, leállították vagy meghiúsították. Nem a vitatható koncepciójú, megkérdőjelezhető hasznú projektekről van szó, hanem a legfontosabb társadalmi problémák megoldására kidolgozott legjobb lehetséges megoldásokat alkalmazó projektekről! Egyes állami intézményeknél ez oda vezetett, hogy már nem is próbálják megoldani a legnagyobb problémáikat. Tudják, hogy az általuk kidolgozott megoldások csak vitákhoz és konfliktusokhoz fognak vezetni. Ezért a tevékenységük inkább arra korlátozódik, hogy egy újabb jelentést készítenek a könyvespolcra, minthogy egy igazi megvalósítható megoldást keressenek. Ennek következtében ezek az intézmények - hacsak nem idegenkednek attól is - triviálisabb problémák megoldására koncentrálják a tevékenységüket (amelyeket azután kisebb-nagyobb nehézségek árán meg is tudnak valósítani) és nem fordítanak gondot az igazán nagy problémák megoldására. A MEGVALÓSÍTHATÓ MEGOLDÁST EREDMÉNYEZŐ, HELYES PROBLÉMAMEGOLDÁSI FOLYAMATNAK TARTALMAZNIA KELL LEGALÁBB A KÖVETKEZŐ KILENC MUNKARÉSZT: (1.) A probléma megfogalmazása és a nulla-változat megszerkesztése (a nulla változat azt jelenti, hogy nem teszünk semmit a probléma megoldása érdekében) (2.) A célkitűzések megfogalmazása (3.) A rendszer működésének vizsgálata, a fontosabb ok-következmény összefüggések felvázolása (4.) Alternatív megoldások keresése, az összes lehetséges megoldás feltárása (5.) Az alternatív megoldások hatásainak vizsgálata (6.) Az alternatív megoldások és hatásaik értékelése (7.) Az illetékes döntéshozók cselekvési tervének kidolgozása (8.) Programozás, költségelés, a döntéshozók cselekvési tervének végrehajtása (9.) A cselekvési terv végrehajtása, a kiválasztott megoldás megvalósítása és az eredmények megfigyelése Az előbbi munkarészekkel kapcsolatban megválaszolandó legfontosabb kérdések: (1.) Miért olyan nehéz megvalósítani bármely nagy és komplex projektet vagy programot? (2.) Hogyan menedzseljük azokat a nagy és komplex projekteket, amelyek lehet, hogy komoly vitákat gerjesztenek a társadalomban, azonban megvan a reménye annak, hogy a projekt megvalósítható? 4 ©Phare Program HU - 94.05
