Ijjas István - Kiss Guba Ferenc - Molnár Tibor: Mezőgazdasági vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)
5. Elágazó csőhálózatok méretezése lineáris programozással
- azok a közbeeső vizkivételi helyek, amelyeknél történő üzemeltetéskor a hozzájuk vezető csőszakaszokban nagyobb vízmennyiség áramlik, mint a rajtuk keresztül elérhető végpontokon, illetve távolabbi mértékadó pontokon történő üze- : meltetés esetén. A mértékadó utak leírása cimü részben minden mértékadó pontig vezető utat le kell irni. A mértékadó pontokat azoknak a szakaszoknak a számával jelöljük, amelyek végén elhelyezkednek (KU). A mértékadó ut leírása az útba eső szakaszok számának (K) és vízhozamának (Q) felsorolásával történik a szivattyúteleptől kezdve. Ezután a mértékadó pont terepszintjét kell megadni (Hg). Egyes esetekben a mértékadó pont terepszintje helyett helyesebb az illető hidránstól öntözött terület átlagos terepszintjét megadni, hogy általában meg legyen az öntözéshez szükséges nyomás. A mértékadó pontok terepszintjét ugyanarra az alapsikra vonatkozóan kell megadni, mint a szívattyuzási szintet. Hidránsoknál biztosítandó nyomás (HH) m A kivett vízmennyiség az illető vizkivételi helyen üzemelő szárny- vezeték (öntözőberendezés) típusától függ, nagyságát az adott viz- szétosztó elem (öntözőberendezés) vizsgálatával kell meghatározni. Az öntözőfürtökben a vizkivételi helyeknél a nyomást mindig szabályozni kell. Az azonos tipusu számyvezetékek vízhozama és a vizkivételi helyeken (mértékadó pontokon) biztosítandó nyom ás szükségletük egyenlő. Szivattyútelep emelőmagassága (H) m A csőhálózat méretezését a szivattyútelep emelőmagasságának figyelembevételével kell elvégezni. Ehhez meg kell határozni a szivattyútelep vizhozamgörbéjét. Szabálytalan hálózatok esetén egyes mértékadó üzemeltetési állapotokban eltérő lehet a szivattyútelep vízszállítása és igy eltérő a megfelelő szivattyútelep emelőmagasság is. Ezt a csőhálózat méretezésekor feltétlenül figyelembe kell venni. Meg kell határozni az egyes mértékadó pontoknak megfelelő mértékadó szivattyútelep emelőmagasságot. Ha többféle szivattyutipussal, vagy azonos, de pl. különböző járókerék átmérőjű szivattyúkkal oldható meg a feladat, mindegyik esetben meg kell határozni a szivattyútelep jelleggörbéjét, meg kell keresni az optimális építési költséget és az építési, vagy az üzemeltetési költségek figyelembevételével kiválasztani az optimális szivattyutipust. A csőhálózat méretezésének előkészítésekor - az egyidejűleg üzemelő hidránsok vízigényének összegzésével - meg kell határozni a szivattyútelep mértékadó vízhozamát. 150