Ijjas István - Kiss Guba Ferenc - Molnár Tibor: Mezőgazdasági vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)

5. Elágazó csőhálózatok méretezése lineáris programozással

Az első oszlopot üresen kell hagyni. A szöveg maximális hossza 79 betűhely, amely egy sorban kell hogy elhelyezkedjen.

8. Lyukkártya típus Feladat száma (egész)

1-99999-ig tetszőleges egész szám adható meg a tervváltozatok jelölésére. A számításban értékének szerepe nincs, de mindig meg kell adni valamilyen számot.

Mértékadó pontok száma (egész)

Minden csővezeték végpontja mértékadó pont, de mértékadó pontként adandók meg a csőhálózat belsejében levő magaslatokon vagy hidraulikailag különleges helyzetű pontokon levő hidránsok is. Szakaszok száma (egész)

Az adatok előkészítésekor a csőhálózat vezetékeit szakaszokra kell osztani. Külön szakaszként kell kezelni a csőhálózatnak azokat a hosszelemeit:- amelyeken belül nincs csőleágazás,- amelyek vízszállítása minden mértékadó üzemállapotban teljes hosszukon állandó (nincs közben vízkivétel vagy leágazás),- amelyeken belül nincs olyan hidráns, amelyre vonatkozóan az üzemi nyomást meg kell vizsgálni (pl. geodéziai magassága miatt).

A szakaszokat meg kell számozni. Számozáskor a következő szabályokat kell betartani:- a számozás csak egész számokkal történhet,- a számozást 1-el kell kezdeni és egy szám sem maradhat ki,- először a fővezeték szakaszokat kell számozni (kivéve azt az esetet, amikor a fajlagos épitési költségek fővezetékben és mellékvezetékben egyenlők),- fővezeték szakaszként kell számozni minden olyan szakaszt, amelyen nincsenek hidránsok,- a számozás egyébként tetszőleges sorrendben történhet. Fővezeték szakaszok száma (egész)

Azt szabja meg, hogy melyik szakaszokra vonatkozik a kisebb fajlagos költség. (Ezért kell először a fővezeték szakaszokat számozni.)

Szakaszok vízhozamainak maximális száma (egész)

Meg kell keresni azt a csővezeték szakaszt, amely a legtöbbféle vízhozamot szállítja a különböző mértékadó üzemállapotokban (a 0 vízszállítás nem számit).

148