Ijjas István - Kiss Guba Ferenc - Molnár Tibor: Mezőgazdasági vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)

Bevezető

BEVEZETŐ

A programok alkalmazási módjának ismertetése előtt bevezetésként néhány általános kérdést foglalunk össze.

A SZÁMÍTÓGÉPES TERVEZÉS FOKOZATAI ÉS HELYZETE A HAZAI MEZŐGAZDASÁGI VÍZHASZNOSÍTÁS MŰSZAKI FELADATAINAK MEGOLDÁSÁBAN

Az 1973-ban létrehozott Számítástechnikai Kormányközi Bizottság Automatizált Műszaki Tervezési Munkacsoportja magyar tagozatának vezetője, Dr. Somló János, a számitógépes tervezés következő fokozatait különbözteti meg:

A) Egyes mérnöki számítások számitógépes elvégzése (a számítógépet csak egyes számítások elvégzésére veszik igénybe, a tervezés egyébként hagyományos módon folyik).

B) Számítógéppel segített tervezés (a tervezési folyamat valameny- nyi munkáját a számitógép végzi, de a tervező aktivan részt vesz a folyamatban, információt ad, módosít, döntéseket hoz).

C) Automatizált műszaki tervezés (valamilyen leíró nyelven megadott tervezési feladat eredményét az ember beavatkozása nélkül, teljesen kész formában adja meg a számítógép).

A vizgazdálkodás terén folyó fejlesztések az előbbi osztályozás sze rint általában az A) és B) típusba tartoznak. A vízgazdálkodási, illetve vízépítési feladatok komplex jellege, a tudomány jelenlegi hiányos ismeretei és a megfelelő számítógép alkalmazás lehetőségei is nagyon korlátozottak. A C) tipusu feladatmegoldást az algoritmizálás nehézségei miatt egyenlőre világszerte is csak rutin-, vagy egyszerűbb tipusfeladatok, részfeladatok megoldására alkalmazzák.

Az A) csoportba tartozó vízgazdálkodási illetve vízépítési műszaki tervezési feladatok megoldásához az elmúlt tiz-tizenöt évben hazánkban sok algoritmust dolgoztak ki és sok programot Írtak. Ezek széleskörű alkalmazását akadályozza a megfelelő dokumentációk hiánya, a sokféle

11