Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)
2. rész. A Kiskörei-vízlépcső építése - 2.1 Dóra Tibor–Hankó Zoltán–Jurcsek Viktor: A Kiskörei-vízlépcső és öntöző-rendszer létesítményei, és azok tervezési, kutatási munkája
zsilip, vízerőmű, hullámtéri duzzasztómű — szerepét a különjéle vízhozamok emésztésében, bizonyította a kísérletek eredményeként kialakított terelőgát alkalmazása esetén a hullámtéri duzzasztómű hatékony vízemésztését. A nagyobb árvizek levezetésébe bekapcsolódó hullámtéri duzzasztómű létesítése kedvező vízemésztési feltételek mellett gazdaságilag is indokolt, hiszen 1 m2 vízvezető felület költsége negyede a mederduzzasztóénak. A tervezett kialakítás mellett a kiskörei hullámtéri duzzasztómű felületegységre eső vízvezetőképessége megközelíti a mederduzzasztóét. A duzzasztómű utófenekére vonatkozó vizsgálatok eredményeként fény derült a pilléralak szerepére és befolyására az utófenék és a nyugodt áramlási viszonyok kialakítása vonatkozásaiban. A vizsgálatok eredménye az új úgynevezett halfarkú pillérforma, amely azóta a VIZITERV szolgálati szabadalma (l. 2.2—18. ábrát). E vizsgálatok eredménye a duzzasztómű magas küszöbe hidraulikailag kedvező alakjának meghatározása, valamint az utófenék gazdaságos kialakítása a vízláda és energiatörő fogak együttes és összehangolt kialakítása útján, amely felső és alsó vízátbocsátás esetén egyaránt hatékony. A duzzasztómű elzáró tábláira vonatkozó modellkísérletek adtak útmutatást a billenőtábla legkedvezőbb alakjának megállapításához, az elzárószerkezetekre ható nyomás és az áramlás okozta hidrodinamikus vízterhek, valamint a mozgatóerő meghatározásához. A vízerőmű alvízi gyors elzárásának, a hajózsilip alvízi és a duzzasztómű felvízi ideiglenes elzárásának kisminta vizsgálata a hidrodinamikus vízterhek, valamint a várható rezgés jelenségek meghatározását szolgálta. A hajózsilip töltés és ürítés rendszerének, valamint ehhez kapcsolódóan a felső és alsó fő kialakításának vizsgálatára készült kismodell-kísérletek alapján volt kifejleszthető az alkalmazott megoldás. A vízlépcső alatti szivárgások vizsgálatára elektromos analóg módszerrel készültek két és háromdimenziós modellkísérletek. Ezek eredményei szolgáltattak alapadatokat a főműtárgyak alatti hidraulikus talaj törés, valamint a felhajtóerő számításához. 80
